2016. november 13.

Sportsérülések megelőzése amatőr sportolóknál

Ezekre figyeljenek az amatőr sportolók, hogy elkerüljék a sportsérüléseket! Örvendetes, hogy egyre több amatőr sportoló bukkan fel a futóversenyeken, a nagy megpróbáltatást jelentő triatlon versenyeken és egyre többen járnak edzőtermekbe. Elmondhatjuk, hogy divat edzeni, mozogni, fittnek lenni. Az amatőr sportolók azonban a versenysportolókhoz hasonlóan gyakran szenvednek különböző típusú sportsérülésektől. Összegyűjtöttük, mire kell odafigyelniük az amatőr sportolóknak, hogy elkerüljék ezeket a sérüléseket.

Mi jellemzi az amatőr sportolókat?

Jellemző, hogy sokszor az akarat nagyobb, mint a fizikai felkészültség. Az amatőr futók rendszerint versenyről versenyre futnak, de sokan dolgoznak, túl elfoglaltak és nem edzenek a két megpróbáltatás között! Sajnos sokan úgy kezdenek el futni, hogy nem figyelnek arra, milyen cipőben, milyen talajon futnak. Nem veszik figyelembe a korukat, testsúlyukat, egészségi állapotukat. Nem megfelelően terhelik a lábukat, nem ismerik a helyes futótechnikát, nem felépített edzésterv alapján futnak. A kezdők gyakran ötletszerűen választanak távot, majd ha az sikerült, gyorsan emelnek is a rajta és két hónap múlva már a félmaratoni versenyt terveznek.

Melyek az amatőr futóknál jellegzetes sportsérülések?

Tipikusak az ún. túlterheléses ártalmak, melyek a túlterhelések mellett a sorozatos mikrotraumák következményei. Ez alatt olyasmit kell érteni, hogy ugyanaz az apró túlterhelés több százszor, ezerszer egymás után éri ugyanazt a testtájat és így okoz sérülést. Futóknál jellemző a csonthártyagyulladás, a sarok fájdalom, az iliotibiális szalag gyulladása, a különböző térd sérülések és a gerincfájdalom. Az edzésterv, ezen belül is a bemelegítés, levezetés és a nyújtó gyakorlatok hiánya csak fokozzák a sérülés veszélyt. Mindez persze csak az ortopéd-sportorvosi vonatkozás, emellett kiemelten fontos a keringési betegségek kiszűrése és kivizsgálása is.

Melyek azok az amatőr sportok, ahol gyakoriak a sportsérülések?

Télen a síelés során elszenvedett akut sportsérülések jellemzőek. Természetesen ezek számát is lehetne csökkenteni, ha a téli sportok szerelmesei figyelembe vennék a fokozatosság elvét. Sokan az íróasztal mögül pattannak fel a sípályára és sem szellemileg, sem fizikailag nincsenek felkészülve az új kihívásra.
Még mindig nagy népszerűségnek örved az amatőr labdarúgás. A focistáknál azt tapasztalatom, hogy már fiatal korban elkezdenek játszani a férfiak és a csapatsport összetartó jellege miatt később is rendszeresen tartanak meccseket. A labdarúgásra jellemző sportsérülések sok esetben megelőzhetőek lennének megfelelő bemelegítéssel és nyújtással.

Edzőteremben is szenvedhetünk sportsérüléseket?

Sok cikk foglalkozik az edzőtermi sportok tipikus sérüléseivel, de a sportsérülések száma sajnos nem csökken. Azok a fiatal férfiak és nők, akik a gyors és látványos izomtömeg-növelés érdekében járnak edzeni, általában felépített edzésterv és szakember segítsége nélkül, ötletszerűen edzenek, választanak súlyokat. Számukra az eredményt a bicepsz körfogata és a kinyomott súly nagysága határozza meg. Azonban az a sportoló, aki rövid idő leforgása alatt eljut ahhoz, hogy 150 kilót nyom fekve, számíthat arra, hogy az extrém megterhelés hatására különböző, néha súlyos sportsérülések érhetik. Szakadhat a rotátor köpenye vagy a bicepsz ina, teniszkönyök alakulhat ki nála. A helyzetet súlyosbítja, ha a gyors növekedés érdekében anabolikus szteroidokat szednek, melyeknek rengeteg káros mellékhatása van. Ezt a helyzetet tovább rontja, hogy azt is orvos megkérdezése nélkül, jellemzően egymás között osztogatva, ellenőrizetlen forrásból beszerezve teszik.
Hogyan előzhetik meg az amatőr sportolók a sérüléseket?
Mozogjanak, sportoljanak! Ám mint az élet többi területén, úgy a sportban is a fokozatosság és a rendszeresség hozza meg a kívánt eredményeket. Ezért azt tanácsolom, kezdetben mindenképp kérjék edzők, szakemberek segítségét. Ez különösen igaz a kor előre haladtával. Egy 45 éves ember mozgás-szervrendszere másképpen fog reagálni a sportolásra, mint egy 25 éves fiatalemberé. Különösen, ha a 45 éves ember életében először kezd bele a sportolásba, esetleg éppen a kialakuló túlsúlya miatt, a 25 éves fiatalember pedig már gyermekkorában is sportolt néhány évig. Ezért korra, nemre, testsúlyra mindenképpen figyelemmel kell lenni! Idősebb korban, nagyobb testsúllyal különösen óvatosan kell a testünket hozzászoktatni a rendszeres mozgáshoz, különben könnyen a fent említett hibákba eshetünk.

Nincsenek megjegyzések: