A módszert Edmund Jacobson amerikai
orvos dolgozta ki a múlt század elején.
Szakmai körökben angol elnevezése alapján PMR
(Progressive Muscle Relaxation) rövidítéssel jelölik. A módszer az érzelmek és
az izomtónus közötti összefüggések megfigyelésén alapszik. Ha félünk vagy nagy
pszichés nyomás nehezedik ránk, izmaink automatikusan megfeszülnek.
Minél nagyobb a stressz, a félelem
vagy a harag okozta pszichés feszültség, annál kifejezettebb az izmok
feszülése: szélsőséges esetben ökölbe szorítjuk a kezünket vagy összeszorítjuk
a fogainkat. Emiatt bizonyos körülmények között izomblokádok is kialakulhatnak,
amelyek fájdalmat vagy pszichoszomatikus zavarokat okozhatnak. Tipikus következmény
az alvászavar, valamint a hát-, nyak- és fejfájás.
Ahogy a helyes légzés pozitív
irányban befolyásolja érzelmeinket, úgy az izmok tudatos ellazítása képes lehet
megnyugtatni a lelket. Az alábbiakban ismertetésre kerülő egyszerű gyakorlatsor
körülbelül 10-15 percet vesz igénybe, és ajánlatos naponta elvégezni, lehetőleg
az esti lefekvéskor.
Mit mond az
orvos?
Alvászavarral küzdő betegeimnek egy
1993-ban kifejlesztett csoportterápiás módszert ajánlok, amely az elalvás és
az átalvás megkönnyítését célozza. A program három részből áll: az első részben
az alváshigiéné alapszabályait tekintjük át, a másodikban a betegek
elsajátítják a Jacobson-féle progresszív izomrelaxációt, míg a harmadik a
problémamegoldó stratégiákról és a szabadidős tevékenységek kialakításáról
szól.
A legtöbb beteg jó eredményekről számol be a terápia kapcsán, amit az
alvásnaplójuk kiértékelése is alátámaszt. Az izomlazítás módszerét különösen
hasznosnak tartják.
A módszer
elsajátítása a gyakorlatban
Mielőtt nekilátunk, mozogjunk néhány
percig. Adjuk
meg testünknek a lehetőséget, hogy megszabaduljon az esetleges izomgörcsöktől:
rázzuk meg végtagjainkat és fussunk néhány kört.
Feküdjünk hanyatt egy földre
terített pokrócra, vagy ha
úgy kényelmesebb, az ágyon fekve is elvégezhetjük a gyakorlatot (a túl puha
matrac azonban nem alkalmas erre a célra). A karokat helyezzük lazán kétoldalt
a testünk mellé. Tenyerünket fordítsuk lefelé, lábunkat nyújtsuk ki. Ügyeljünk
arra, hogy lábunk ne fázzon, ha szükségesnek érezzük, húzzunk vastag (gyapjú-)
zoknit.
Balkezesek a bal oldallal kezdjék, a
kétkezesek pedig azzal az oldallal, amelyiket gyakrabban használják. Ha az
izomrelaxációt elalvás előtt, az ágyban végezzük, a gyakorlat megkezdése előtt
oltsuk el a lámpát.
Hunyjuk le a szemünket és nyugodt
ritmusban szívjuk be, majd fújjuk ki háromszor a levegőt. A negyedik beszíváskor
szorítsuk ökölbe a jobb kezünket (balkezesek a balt). Koncentráljunk a
szorításra, és ha lehet, fokozzuk még tovább. Tartsuk a kéz izmait maximálisan
megfeszítve körülbelül 3 másodpercig, majd erőteljes kilégzés után lazítsuk el
ismét. A kezünk legyen egészen laza és érezzük, ahogy lassan oldódik benne a
feszülés.
Ismét szívjuk be, majd fújjuk ki
háromszor a levegőt, nyugodt ritmusban. Szorítsuk ökölbe a bal kezünket (balkezesek a
jobbat). Most is összpontosítsunk a szorításra, próbáljuk fokozni és tartsuk
megfeszítve az izmainkat körülbelül 3 másodpercig. Fújjuk ki erőteljesen a
levegőt és lazítsunk. Lazítsuk el a kezünket is, és érezzük, ahogy lassan
oldódik az izomfeszültség.
Megint lélegezzünk háromszor be és
ki. Most
mindkét kezünket szorítsuk ökölbe. Fokozzuk a szorítást a maximumig és tartsuk
így 3 másodpercig. Ezután lazítsuk el teljesen mindkét kezünket, és érezzük,
ahogy oldódik az izomfeszültség.
Újabb három be- és kilégzés után
feszítsük meg a
jobb lábunkat és lábfejünket (balkezesek a bal lábat és lábfejet). Érezzük,
ahogy az izmok megfeszülnek és fokozzuk maximumig a feszítést. Maradjunk így 3
másodpercig, majd lazítsuk el az izmokat. Érezzük, ahogy lassan minden
feszültség eltávozik az izmokból.
Most ismét lélegezzünk háromszor be
és ki. Ezután
feszítsük meg a bal lábunkat és lábfejünket (balkezesek a jobb lábat és
lábfejet). Érezzük, ahogy az izmok megfeszülnek, és fokozzuk maximumig a feszítést.
Maradjunk így 3 másodpercig, kitartva a feszítést, majd lazítsuk el az izmokat.
Figyeljük meg, ahogy lassanként minden feszültség eltávozik az izmokból.
Lélegezzünk ismét háromszor
nyugodtan be és ki. Feszítsük
meg mindkét lábunkat és lábfejünket, majd fokozzuk maximumig a feszítést.
Maradjunk így 3 másodpercig, majd lazítsuk el az izmokat. Érezzük, ahogy lassan
minden feszültség eltávozik a lábainkból.
Lélegezzünk háromszor nyugodtan be
és ki. Érezzük az
egész testünket átjáró melegséget és elnehezülést. Összpontosítsunk most az
arcunkra. Feszítsük meg az arcizmainkat: szorítsuk össze a szemhéjunkat,
ráncoljuk a homlokunkat, húzzuk felfelé a szánk mindkét sarkát és szorítsuk
össze erősen a fogainkat. Tartsuk az izmokat 3 másodpercig megfeszítve, majd
lazítsuk el őket. Érezzük, ahogy elmúlik a feszültség, és élvezzük ezt az
érzést.
Lélegezzünk ismét háromszor
nyugodtan be és ki. Fordítsuk
figyelmünket nyak- és hátizmainkra. Szorítsuk össze a lapockáinkat, és egész
testünket nyomjuk a padló irányában. Fokozzuk az izmok feszességét, és
maradjunk így 3 másodpercig. Ezután lazítsuk el az izmokat, és élvezzük azt a
kellemes érzést, ahogy nyak- és hátizmaink ellazulnak.
Lélegezzünk ismét háromszor
nyugodtan be és ki. A
gyakorlat befejezéseképpen még egyszer szorítsuk ökölbe mindkét kezünket és
számoljunk visszafelé öttől nulláig. Nyissuk ki a szemünket és lassan álljunk
fel. Pihenjünk körülbelül 10 percig. Legjobb, ha ezt az időt teljes nyugalomban
töltjük. Ha a progresszív izomrelaxációt elalvást segítő célzattal végeztük, és
még nem oltottuk le a lámpát, most tegyük meg és aludjunk el.
Kinek nem ajánlott a progresszív izomrelaxáció?
Bizonyos
betegségek esetén a progresszív izomrelaxáció nem, illetve csak orvosi
javaslatra alkalmazható. Ezek közé tartoznak különféle pszichiátriai problémák,
mint a súlyos depresszió, pszichózisok vagy skizofrénia; továbbá az epilepszia
és az akut migrénes rohamok. A következő betegségek vagy állapotok fennállása
esetén csak korlátozottan, illetve a kezelőorvos véleményét kikérve, az ő
jóváhagyásával alkalmazható a módszer:
- obstruktív
légúti betegségek, például asztma (a gyakorlás kezdetén asztmás roham
léphet fel),
- alacsony
vérnyomás (a vérnyomás veszélyesen alacsonyra süllyedhet a gyakorlat
során),
- görcshajlam
(a gyakorlat epilepsziás görcsöket válthat ki),
- szívritmuszavarok
(esetenként súlyosbodhat vagy akár életveszélyessé válhat a ritmuszavar),
- terhesség
(a gyakorlatsor fájásokat válthat ki; a vajúdás során, felügyelet mellett
végzett progreszív izomrelaxáció azonban hasznos lehet).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése