Mi a kéztőalagút szindróma?
A csukló tenyér felőli oldalán található a csontok és szalagok által határolt kéztőalagút. Ha valamilyen ok miatt ebben a csatornában tartós nyomásfokozódás alakul ki, akkor az itt áthaladó ínszalagok begyulladhatnak, ér- és idegképletek sérülhetnek.
Mi okozhatja?
- tartós megerőltetés:
Az esetek nagy részében foglakozási ártalom miatt alakul ki. A csukló, és az ujjak hajlító izmainak fokozott és tartós megerőltetése hozza létre. Ez lehet megerőltető fizikai munka (például a sok kerti munka), de akár könnyű aktivitás is kiválthatja, ha túlterheli az izomzatot. - trauma: valamelyik kéztőcsont ficama, törése
- elmeszesedett tömlő: vagyis meszesedés a kéztő alagútban
- csontkinövés
- cukorbetegség: sajátos kézelváltozás az ujjak deformitásával
- hormonális hatások: például terhességnél vízretenció
Mi történik az alagútban az izmok túlterhelésekor?
A kéztőalagútban a folyamatos megerőltetés miatt olyan folyamatok indulnak be, amelyek szűkítik a teret, így a csatornán áthaladó ínak, erek, valamint az ideg (nervus medianus) nyomás alá kerülnek. Mivel az ínak jobban ellenállnak a kompressziónak, elsősorban az erek és a medianus ideg működése csökken, ez pedig idővel funkciózavart eredményez.
Térszűkítő folyamatok:
- az ínszalagok a túlzott igénybevételtől megvastagodnak, bedagadnak és begyulladnak
- felszaporodik a synovialis folyadék (ízületi folyadék), ami az ínszalagok egymáson való könnyebb elmozdulását segítené, de mivel szűk az alagút és több is a synovium, így nő a nyomás
Fokozott nyomás következményei:
- csökken a véráramlás a tenyérbe, ujjakba
- romlik a medianus ideg működése, mivel romlik a keringés a csatornában
- kialakul a funkciózavar: azaz csökken a szorítóerő
A kéz és a csukló hajlító izmainak maximális összehúzódása (tehát ökölbe szorított kéz és behajlított csukló) a kéztő alagútban legalább háromszorosára növeli a nyomást. Így egy már meglévő alagút szindróma esetén a hajlításra, szorításra annyira fokozódhat a fájdalom, hogy elejti a tárgyat. Ilyen módon gyengül a kéz szorító ereje.
Mik a tünetei?
- fájdalmas, zsibbadt ujjak, kezek és/vagy alkar
- éjszaka fokozódó fájdalom, duzzadtságérzés, amely a nap folyamán gyengül
- reggeli, ébredés után önkéntelen kézrázogatás (Flick-tünet)
- nyomásérzékenység a kéztő területén
- a csukló egy-két percig tartó, 90°-os megtörése provokálja a panaszokat (Phalen-tünet)
- a carpalis alagútra ütve villanyozó érzés lép fel az ideg lefutása mentén
- előrehaladott esetekben izomgyengeség és izomsorvadás is kialakulhat a tenyéren, a tenyér hüvelykujj felőli részén
Hol jelentkeznek a tünetek?
A tenyér hüvelykujj felőli oldalán valamint az első három ujj tenyéri felszínén és a gyűrűs ujj hüvelykujj felőli oldalán
Mik a kezeletlenül maradt kéztőalagút szindróma következményei?
- a hüvelykujj párnás területének (thenar izomcsoport) izmai elsorvadnak
- teljes érzéskiesés a tenyér és ujjak érintett területén
Hogyan lehet kezelni?
gyógytorna: enyhébb tüneteknél túlerőltetés esetén, amikor az izomegyensúly visszaállításával műtéti beavatkozás nélkül is megoldható a probléma
manuálterápia: gyógytornász vagy orvos által végzett, a célzott gyógytornával együtt felgyorsítja a javulást
ultrahang: kúra szerűen alkalmazva fájdalomcsillapító hatása van
sín: hosszantartó sínkezeléssel tartósan lehet tehermentesíteni a túlerőltetett izomcsoportot
szteroid injekció: ha 6 hónapon belül nem javulnak a tünetek egyéb kezelések hatására
műtéti megoldás: Traumás esetekben illetve, ha nagyon súlyos tünetek lépnek föl, akkor átvágják a csatornát átívelő keresztirányú szalagot. Ez az eljárás gyors javulást hoz, mert egyből megszűnik a fokozott nyomás. De gyakran a kialakuló hegszövet miatt újra jelentkeznek a tünetek. Az esetek kb. felében pedig két éven belül újabb műtétre kerül sor.
Melyik kezelést válasszuk?
A gyógyulás szempontjából fontos a gyorsaság, a javulás mértéke és fenntarthatósága. E három tényező figyelembevételével a tünetek súlyossága alapján kell kiválasztani a megfelelő terápiát.
Milyen esetekben segít a gyógytorna, a manuálterápia?
Gyógytornával és egyes manuális eljárásokkal a túlerőltetésből eredő kéztőalagút szindrómákatlehet kezelni, traumás vagy egyéb esetekben többnyire műtéti megoldásra van szükség. Egyoldalú túlterhelés során felbomlik az izomegyensúly az alkar (a csukló és kéz) hajlító és feszítő izmai között. A fokozott igénybevétel miatt a hajlító izmok elfáradnak, megrövidülnek. Ez azt jelenti, hogy vagy sokkal nagyobb erőfeszítésbe kerül az ujjak és a csukló hajlítása, vagy nem is lehet teljesen behajlítani őket. Ezen kívül az izmok megrövidülése miatt az ujjak nyújtása és a csukló hátrafeszítése is gyakran fájdalmat okozhat.
Pihenésre és nyújtás során az izmok visszanyerik eredeti hosszúságukat (ez a megfelelő működéshez nélkülözhetetlen) valamint friss vért juttat a keringés az izomszövetekhez. A véráramlás nemcsak az izmoknál, hanem az idegeknél is a regenerálódás kulcsa. Még ha károsodott is valamennyire a kéztőalagútban haladó medianus ideg (persze a károsodásnak vannak reverzibilis és irreverzibilis mértékei), akkor is regenerálódhat, ha megfelelő vérellátás révén oxigénhez és tápanyaghoz jut. A megfelelő véráramlás ezen kívül a gyulladásos termékeket is eltávolítja az érintett területről.
A gyógytorna gyakorlatok fő célja:
- hajlító izmok nyújtása
- feszítő izmok ellenállással szembeni erősítése
A manuálterápiás kezelés a célzott gyógytornával együtt nagyban meggyorsítja a gyógyulást.
A marok erősítő eszközök egyáltalán nem alkalmazhatók!
Megelőzés?
A fenti tünetek hosszan tartó panaszokat és életminőség romlást okoznak, így aki munkája, szabadideje során veszélynek van kitéve (sokat hajlítja ujjait, csuklóját), sok kellemetlenségtől és akár munkaerő csökkenéstől is megkímélheti magát, ha napi pár percet fordít a csukló és kézizmok egyensúlyának fenntartására.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése