Támaszkodási gyakorlatok Brunkow-metódussal
A Roswitha Brunkow német gyógytornász által kidolgozott technika olyan neurológiai rendellenességek, ortopédiai betegségek, tartási- és járási nehezítettséggel járó kórképek (pl stroke) esetén ajánlott gyógymód, amelyet a betegek gyógytornásztól, családtagtól függetlenül, önállóan, a saját napi gyakorlatban többször is intenzíven alkalmazhatnak. Mindemellett - fájdalomcsillapító módszer lévén - gerincműtéten átesett betegeknek, jelentős fájdalommal járó elváltozások, vagy alacsony fájdalomküszöbbel párosuló krónikus mozgásszervi betegségek esetén is hasznos. Csupán napi húsz percet, egy tornamatracot és némi kitartást igényel a betegtől. Az eredmények már négy héten belül megmutatkoznak.
A Brunkow asszony által kifejlesztett tornagyakorlatok megkönnyítik a test felépítésében résztvevő izmok használatát, stabilizálását, jól szolgálják a fiziológiás tartás- és mozgásminta kialakulását, automatizálását. Brunkow egy balesetből kifolyólag hosszabb időre kerekesszékbe kényszerült, és saját „bőrén” tapasztalhatta meg a kezek és lábak támaszkodási funkciójának, az egész test proprioceptív (érzékelési-beidegzési), és neuromuszkuláris (izom-ideg kapcsolati) működésének fontosságát és lényegét, állapotából következően pedig nyugtalanító hiányát, ill. zavarát. Roswitha Brunkow módszerének sarokköve a csukló és boka maximális hátrafeszítésének fejlesztése, amit az exteroceptív ingerek és a proprioceptív nyomási-zömítési impulzus segítségével kezdeményezünk.
Az exteroceptív ingerek
Hosszanti simítás hüvelykujjal felületesen, rövid és gyors, majd lassú, de hosszabb mozdulattal az alsó végtag hátsó, majd külső oldalán, a felső végtag felső, majd belső oldalán.
Mély húzás a bekarmolt kéz II.-V. ujjainak begyével, mélyebb rétegre hatva hosszan, lassan, nem körömmel.
A proprioceptív nyomási-zömítési impulzus
Hátrafeszített bokán, a m. tibialis anterior (elülső lábszárizom) és a m. digitorum longus (hosszú ujjfeszítő izom) ina mellett, a felső ugróízületre helyezett két ujj rányomásával a boka aktív és erőteljes hátrafeszítése.
Hátrafeszített csuklón a hüvelyk-, és kisujjhoz tartozó kéztőcsontot hátra, a középső ujjhoz tartozót előre nyomva növeljük a csukló aktív hátrahajlását.
Ezt követően tervszerűen hajlított ízületi állásban, a két akrális résztől - melyet fixpontnak nevez - a tenyérgyöktől és a saroktól törzs felé haladva izometriásan (nem látható mozgás, csak feszülés) megfeszítjük izmainkat. Az így elért szinergikus izommunkát továbbépítjük a gerinc felé, a törzs izmainak fokozatos megfeszítésével, melynek eredménye a törzs felegyenesedése és megtámasztása.
Ízelítőül nézzünk néhány Brunkow-gyakorlatot!
Fontos a lassú tempó, a folyamatos légzés és a feszítés utáni teljes ellazítás.
1. Háton fekvés. Emelje fel a fejét, bal kézzel fogja meg a jobb „lábfejét”. Feszítse egymásnak a talpát és tenyerét, tartsa 3-5 mp-ig. Váltott végtagokkal is végezzük.
2. Háton fekve, lábak talpon csípőszélességben. Lábujjait hátrafeszíti, állával a szegycsonthoz közelítve fejét felemeli, sarkait talajba nyomja, kitartja, majd ellazítja.
3. Háton fekvés, karok test mellett tenyérre támasztva. Kézfejet hátrafeszíti, ujjaival terpesztve bekarmol és tart 5 mp-ig. Lazítva leteszi.
4. Mindkét lábat felemeli függőlegesig, a térd hajlított, a boka erősen hátrafeszített legyen. Ezzel egyidejűleg a karokat emeljük magasba, a könyök hajlított, a csukló intenzíven hátrafeszített legyen. Tartja, a derekát is leszorítja, majd ellazít.
5. Jobb oldalon fekve, bal kar a fej alatt, jobb láb kinyújtva, sarokkal erősen lefelé tol. Bal láb hashoz húzva, rajta a jobb kéz. Térdet és kezet egymás ellen nyomva tart 5 mp-ig.
6. Négykézláb állásban: jobb könyököt és bal térdet hashoz húzva egymás ellen nyomva tart, majd kinyújtja a törzs vonalában, láb és kézfej hátrafeszítéssel. Tart 5 mp-ig, majd letámaszt.
Váliné Fekete Szilvia
gyógytornász, egészségügyi szaktanár
A McKenzie módszer
A McKenzie módszer a gerincproblémák speciális vizsgálati és kezelési rendszere, melyet Robin McKenzie, új-zélandi gyógytornász dolgozott ki. Világszerte az egyik legelterjedtebb gerinckezelési eljárás, a világ 40 országában alkalmazzák. Magyarországon általában a gyógytornászok munkaköréhez tartozik.
A módszer egy aktív mozgásterápiára (gyogytornára) épülő rendszer, mely hangsúlyozza a páciens által önállóan kivitelezhető gyakorlatokat. Ezen gyakorlatokkal a beteg saját maga képes befolyásolni fájdalmát és a probléma kimenetelét. A beteg tehát nem passzív „szenvedője” a kezeléseknek, hanem abban aktívan részt vesz. Ezt segítik az otthonra adott gyogytorna gyakorlatok, melyek könnyen elsajátíthatók, és ezt célozzák az ergonómiai tanácsok is. A kezelés fontos része a kiújuló fájdalmak megelőzése. E módszer szakszerű alkalmazásával gyakran a műtéti beavatkozás is elkerülhető.
Az első alkalmat egy alapos mozgásszervi vizsgálattal kezdi a terapeuta, mely meghatározza a fájdalom okát. Ennek keretében a beteg speciális mozdulatokat és testhelyzeteket ismétel, figyelve közben a fájdalomra gyakorolt hatást. Ennek alapján állítható össze a személyre szóló kezelési program.
A módszert azok a gyógytornászok és orvosok alkalmazhatják, akik a Nemzetközi vagy a Magyarországi McKenzie Intézet által oktatott tanfolyamokon részt vettek, s erről bizonyítvánnyal rendelkeznek.
A Roswitha Brunkow német gyógytornász által kidolgozott technika olyan neurológiai rendellenességek, ortopédiai betegségek, tartási- és járási nehezítettséggel járó kórképek (pl stroke) esetén ajánlott gyógymód, amelyet a betegek gyógytornásztól, családtagtól függetlenül, önállóan, a saját napi gyakorlatban többször is intenzíven alkalmazhatnak. Mindemellett - fájdalomcsillapító módszer lévén - gerincműtéten átesett betegeknek, jelentős fájdalommal járó elváltozások, vagy alacsony fájdalomküszöbbel párosuló krónikus mozgásszervi betegségek esetén is hasznos. Csupán napi húsz percet, egy tornamatracot és némi kitartást igényel a betegtől. Az eredmények már négy héten belül megmutatkoznak.
A Brunkow asszony által kifejlesztett tornagyakorlatok megkönnyítik a test felépítésében résztvevő izmok használatát, stabilizálását, jól szolgálják a fiziológiás tartás- és mozgásminta kialakulását, automatizálását. Brunkow egy balesetből kifolyólag hosszabb időre kerekesszékbe kényszerült, és saját „bőrén” tapasztalhatta meg a kezek és lábak támaszkodási funkciójának, az egész test proprioceptív (érzékelési-beidegzési), és neuromuszkuláris (izom-ideg kapcsolati) működésének fontosságát és lényegét, állapotából következően pedig nyugtalanító hiányát, ill. zavarát. Roswitha Brunkow módszerének sarokköve a csukló és boka maximális hátrafeszítésének fejlesztése, amit az exteroceptív ingerek és a proprioceptív nyomási-zömítési impulzus segítségével kezdeményezünk.
Az exteroceptív ingerek
Hosszanti simítás hüvelykujjal felületesen, rövid és gyors, majd lassú, de hosszabb mozdulattal az alsó végtag hátsó, majd külső oldalán, a felső végtag felső, majd belső oldalán.
Mély húzás a bekarmolt kéz II.-V. ujjainak begyével, mélyebb rétegre hatva hosszan, lassan, nem körömmel.
Mély húzás a bekarmolt kéz II.-V. ujjainak begyével, mélyebb rétegre hatva hosszan, lassan, nem körömmel.
A proprioceptív nyomási-zömítési impulzus
Hátrafeszített bokán, a m. tibialis anterior (elülső lábszárizom) és a m. digitorum longus (hosszú ujjfeszítő izom) ina mellett, a felső ugróízületre helyezett két ujj rányomásával a boka aktív és erőteljes hátrafeszítése.
Hátrafeszített csuklón a hüvelyk-, és kisujjhoz tartozó kéztőcsontot hátra, a középső ujjhoz tartozót előre nyomva növeljük a csukló aktív hátrahajlását.
Hátrafeszített csuklón a hüvelyk-, és kisujjhoz tartozó kéztőcsontot hátra, a középső ujjhoz tartozót előre nyomva növeljük a csukló aktív hátrahajlását.
Ezt követően tervszerűen hajlított ízületi állásban, a két akrális résztől - melyet fixpontnak nevez - a tenyérgyöktől és a saroktól törzs felé haladva izometriásan (nem látható mozgás, csak feszülés) megfeszítjük izmainkat. Az így elért szinergikus izommunkát továbbépítjük a gerinc felé, a törzs izmainak fokozatos megfeszítésével, melynek eredménye a törzs felegyenesedése és megtámasztása.
Ízelítőül nézzünk néhány Brunkow-gyakorlatot!
Fontos a lassú tempó, a folyamatos légzés és a feszítés utáni teljes ellazítás.
1. Háton fekvés. Emelje fel a fejét, bal kézzel fogja meg a jobb „lábfejét”. Feszítse egymásnak a talpát és tenyerét, tartsa 3-5 mp-ig. Váltott végtagokkal is végezzük.
2. Háton fekve, lábak talpon csípőszélességben. Lábujjait hátrafeszíti, állával a szegycsonthoz közelítve fejét felemeli, sarkait talajba nyomja, kitartja, majd ellazítja.
3. Háton fekvés, karok test mellett tenyérre támasztva. Kézfejet hátrafeszíti, ujjaival terpesztve bekarmol és tart 5 mp-ig. Lazítva leteszi.
4. Mindkét lábat felemeli függőlegesig, a térd hajlított, a boka erősen hátrafeszített legyen. Ezzel egyidejűleg a karokat emeljük magasba, a könyök hajlított, a csukló intenzíven hátrafeszített legyen. Tartja, a derekát is leszorítja, majd ellazít.
5. Jobb oldalon fekve, bal kar a fej alatt, jobb láb kinyújtva, sarokkal erősen lefelé tol. Bal láb hashoz húzva, rajta a jobb kéz. Térdet és kezet egymás ellen nyomva tart 5 mp-ig.
6. Négykézláb állásban: jobb könyököt és bal térdet hashoz húzva egymás ellen nyomva tart, majd kinyújtja a törzs vonalában, láb és kézfej hátrafeszítéssel. Tart 5 mp-ig, majd letámaszt.
2. Háton fekve, lábak talpon csípőszélességben. Lábujjait hátrafeszíti, állával a szegycsonthoz közelítve fejét felemeli, sarkait talajba nyomja, kitartja, majd ellazítja.
3. Háton fekvés, karok test mellett tenyérre támasztva. Kézfejet hátrafeszíti, ujjaival terpesztve bekarmol és tart 5 mp-ig. Lazítva leteszi.
4. Mindkét lábat felemeli függőlegesig, a térd hajlított, a boka erősen hátrafeszített legyen. Ezzel egyidejűleg a karokat emeljük magasba, a könyök hajlított, a csukló intenzíven hátrafeszített legyen. Tartja, a derekát is leszorítja, majd ellazít.
5. Jobb oldalon fekve, bal kar a fej alatt, jobb láb kinyújtva, sarokkal erősen lefelé tol. Bal láb hashoz húzva, rajta a jobb kéz. Térdet és kezet egymás ellen nyomva tart 5 mp-ig.
6. Négykézláb állásban: jobb könyököt és bal térdet hashoz húzva egymás ellen nyomva tart, majd kinyújtja a törzs vonalában, láb és kézfej hátrafeszítéssel. Tart 5 mp-ig, majd letámaszt.
Váliné Fekete Szilvia
gyógytornász, egészségügyi szaktanár
gyógytornász, egészségügyi szaktanár
A McKenzie módszer
Forrás: http://www.mckenziemodszer.hu/gen/pacienseknek_modszer.html
Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó Kakasszéki Gyógyintézet
| Telephely: | Kakasszék |
| Cím: | 6821 Székkutas, IV. kerület 143. |
| GPS: | E 46.540192° = Y 76 8225 |
| K 20.588872° = X 13 4029 | |
| Telefon: | 06-62/293-751; 06-62/293-499 |
| Fax: |
62/293-751/5515 mellék; 62/293-499/5515 mellék
|
| E-mail: | kakasszek@csmekhm.hu |
Kakasszék…avagy a gyógyulni vágyók paradicsoma
Több éve – évtizede- ismerem dr. Sonkodi Gábor főorvos Urat. Mostanában ritkábban veszem igénybe az általa vezetett gyógycentrum vendégszeretetét. Talán az idő, vagy a „nemszeretem” kategóriába tartozik az életképem, a metaforák csatát vívnak a betegségem képalkotásaival…a főorvos egy laza, „csibészes” segítőkész, barátságos, megértő, türelmes…véleményem szerint ilyennek kell lenni egy igazi mély tudású betegközpontú orvosnak! Még sosem hallottam tőle; – nem érek rá… jöjjön vissza később!
Az utolsó találkozásunkkor, még Szegeden az I. közkórházban -adjunktusként-volt a kezelőorvosom! A Kakasszéki reumatológiai osztályt 2009, januárban vette át! A betegei nem szeretik, hanem imádják! A beceneve városszerte? – az aranyember! Ilyen jelzőt a betegek ritkán adnak orvosoknak, azt is mondhatnák, imába foglalják a nevét!
Több beteget kérdeztem, s beszélgettem velük a közös betegségeinkről, annak kialakulásairól és fájdalmairól. Megnyíltak… s én is megnyíltam, valamint őszinte dialektikát alkalmaztam, mert ebben helyzetben nincs… más lehetőség, valamint a bemutatkozásra sincs második lehetőség! – ez természetesen érvényes még a fizikoterápiás nővéreknél is.(!) Láttam, éreztem a bizalmat a szemükből, a perifériás jeleikből.
Kakaszéknek van jövője…
Az előző s a mostani vezetőség is racionálisan méri fel a lehetőségeiket, (anyagi-
társadalmi-pályázati) nem rugaszkodnak el a valóság talajától. A betegek érdekeiben
folytatnak parázs szakmai vitát, ám ez így helyes! A tervek – élőképek, hogy a betegek
kezelése, kényelmes, valamint az egészségügyi kiszolgálásuk minősége feleljen meg az
Európai Uniós elvárásoknak. Az innovációs struktúrában többek között szerepelt az
akadálymentes központ kiépítése, párhuzamosan a kapaszkodók felszerelésével.
Gondoltak a kerekesszékkel érkező betegekre is.
Itt helyben a degeneratív elváltozások , és a maradványtünetek okozta fájdalmak kezelését
is elvégzik, valamint a gyulladásos reumatológiai panaszokkal érkezők gyógyítását is szem
előtt tartva elégítik ki a betegek által támasztott igényeket.
Na, jó vannak kivételek; – ezek erősítik a szabályokat! Nem minden beteg „vevő” a nővéri
viccekre! Ebből adódhatnak kellemetlenségek is.
A szanatóriumban, mikor megtudták, hogy újságíró vagyok, először “némadráma”, majd
őszintén feltárták a valós-vélt egészségügyi panaszaikat is…
A távlati célok komoly átgondolt koncentráció a jövő előtt…úgy gondolom, ezek a célok nem
hipotézisek, inkább egy konkrét feladat csoportra összpontosított ötletroham… talán 1-2
éven belül valósággá fejlődhet a picinyke törpe mindenki örömére.
Itt kell megjegyeznem, Kakasszék összlakossága 20 fő. Öt emberrel beszéltem,
kérdezgettem a jövővel kapcsolatban. Ők nem igen látnak lehetőséget a kiugrásra.
Azt állítják, egy milliárdos vette meg a területet, aki maga is idevalósi…
Az orvosi tervek részletes érthető fejlődésirányú, pl, komfortos hotel biznisz fizikoterápiás építészeti arculattervezés is benne van. A tereprendezésről nem is beszélve. (Ráférne, nagyon ráférne, egy klassz átalakítás, mivel a környezet elhanyagolt…szerkesztő)
Volt szó az egészségturizmusról, gyógyszállóról, s a fürdő helyreállításáról is. A külső medencék létrehozása a közeljövőben válik aktuálissá.
A Szanatórium fejlődése dinamikusan követte az időgörbét s annak elhajlását. 1929-től
napjainkig kiemelt egyéniségek, orvosok fáradoztak a termálvíz adta lehetőségek
kialakításában s annak egészségügyi – orvosi felhasználásáról, ami a betegek kiemelt
érdekeit szolgálta.
Jacobson-féle progresszív izomlazítás
A Jacobson-féle progresszív izomlazítás egy egyszerű elven alapszik: Akaratlagosan el kell engednünk izmainkat, majd újra megfeszíteni őket, így mélyen ellazult állapotába kerülünk. Ezt az egyszerű jelenséget használta fel az amerikai orvos, Edmund Jacobson a tartós feszültség oldására, melynek kialakulásáért a stressz és a szorongás a felelős.
A progresszív izomlazítást pszichoszomatikus megbetegedések megelőzésére és kezelésére is alkalmazzák, amelyek tartós pszichés nyomás következtében alakulnak ki. Ide tartoznak pl. a vérnyomásproblémák, a hát-, ill. fejfájás. A módszer segítségével pozitívan befolyásolhatók az olyan pszichés problémák is, mint amilyen pl. a pánikbetegség, az alvászavar vagy a depresszió
Lazítás terv szerint
A gyakorlatok kivitelezése nagyon egyszerű: Egymás után meg kell feszíteni a meghatározott izomcsoportokat, rövid ideig megtartani, majd az izmokat újra elengedni. Kezdjük a kezekkel, folytassuk a karokkal, az arcizmokkal, a nyak- és váll izomzatával, a hasizmokkal, a láb izmaival, és végül a lábfejjel. Mindeközben tudatosítsuk magunkban az izmok megfeszülésének és az ellazultságnak az érzését. Az egész test „átmozgatása” kezdetben 20-30 percet vehet igénybe. A gyakorlatok egyik célja, hogy megtanuljuk jobban megérezni, testünk mely részén alakult ki izomfeszülés, izomtónus. Az egész test mélyen ellazult állapota azonban első sorban az idegrendszerre hat megnyugtatólag. Az idegrendszer pedig többek közt a szívműködést, a légzést, a vérnyomást, az emésztést és az anyagcserét kontrollálja.
Gyorsabb hatás A progresszív izomlazítás legnagyobb előnye, hogy viszonylag gyorsan és könnyen elsajátítható. Más tréningekkel, pl. az autogén tréninggel szemben már az első gyakorlat után érezhető a pozitív hatás. Aki rendszeresen, célzottan végzi a Jacobson- féle lazítási gyakorlatot, akut stresszhelyzetben is tudatosan képes alkalmazni a módszert.
A Jacobson-féle progresszív izomlazítást legjobb pszichológus utasításai szerint végezni vagy egy tanfolyam keretében elsajátítani a technikáját. Ennek előnye, hogy a kurzusvezető választ adhat a kérdésekre, és ellenőrizni tudja, hogy az igyekezet hevében a résztvevők nem viszik-e túlzásba az izmok megfeszítését. Ezt a tréninget azonban egyedül vagy akár egy CD segítségével is ki lehet próbálni
Schultz féle autogén tréning
Autogén tréning
Jacobson-féle progresszív izomlazítás
A Jacobson-féle progresszív izomlazítás egy egyszerű elven alapszik: Akaratlagosan el kell engednünk izmainkat, majd újra megfeszíteni őket, így mélyen ellazult állapotába kerülünk. Ezt az egyszerű jelenséget használta fel az amerikai orvos, Edmund Jacobson a tartós feszültség oldására, melynek kialakulásáért a stressz és a szorongás a felelős.
A progresszív izomlazítást pszichoszomatikus megbetegedések megelőzésére és kezelésére is alkalmazzák, amelyek tartós pszichés nyomás következtében alakulnak ki. Ide tartoznak pl. a vérnyomásproblémák, a hát-, ill. fejfájás. A módszer segítségével pozitívan befolyásolhatók az olyan pszichés problémák is, mint amilyen pl. a pánikbetegség, az alvászavar vagy a depresszió
Lazítás terv szerint
A gyakorlatok kivitelezése nagyon egyszerű: Egymás után meg kell feszíteni a meghatározott izomcsoportokat, rövid ideig megtartani, majd az izmokat újra elengedni. Kezdjük a kezekkel, folytassuk a karokkal, az arcizmokkal, a nyak- és váll izomzatával, a hasizmokkal, a láb izmaival, és végül a lábfejjel. Mindeközben tudatosítsuk magunkban az izmok megfeszülésének és az ellazultságnak az érzését. Az egész test „átmozgatása” kezdetben 20-30 percet vehet igénybe. A gyakorlatok egyik célja, hogy megtanuljuk jobban megérezni, testünk mely részén alakult ki izomfeszülés, izomtónus. Az egész test mélyen ellazult állapota azonban első sorban az idegrendszerre hat megnyugtatólag. Az idegrendszer pedig többek közt a szívműködést, a légzést, a vérnyomást, az emésztést és az anyagcserét kontrollálja.
Gyorsabb hatás A progresszív izomlazítás legnagyobb előnye, hogy viszonylag gyorsan és könnyen elsajátítható. Más tréningekkel, pl. az autogén tréninggel szemben már az első gyakorlat után érezhető a pozitív hatás. Aki rendszeresen, célzottan végzi a Jacobson- féle lazítási gyakorlatot, akut stresszhelyzetben is tudatosan képes alkalmazni a módszert.
A Jacobson-féle progresszív izomlazítást legjobb pszichológus utasításai szerint végezni vagy egy tanfolyam keretében elsajátítani a technikáját. Ennek előnye, hogy a kurzusvezető választ adhat a kérdésekre, és ellenőrizni tudja, hogy az igyekezet hevében a résztvevők nem viszik-e túlzásba az izmok megfeszítését. Ezt a tréninget azonban egyedül vagy akár egy CD segítségével is ki lehet próbálni
Schultz féle autogén tréning
Autogén tréning
Mi is az autogén tréning?
Az Autogén tréning (relaxáció) egy lazító gyakorlatsor, melynek célja a vázizmoknak és a test vegetatív szabályozású működésének (légzés, keringés, szívműködés, emésztés) optimalizálása és ellazulása. Így saját testi működésének önkontrolljával a test és a lélek ellazulását érheti el, és megtanulja a mindennapi stresszt hatékonyabban kezelni és kivédeni.
Az autogén tréning arra a tudományos tényre épít, mely szerint a test és a lélek egysége elválaszthatatlan. Mikor feszültek vagyunk, a testünk működése is reagál erre, stresszreakciókat mutat (légzés, szívműködés gyorsul, vércukorszint emelkedik, stb). Miközben megtanuljuk az autogén tréning által a testi tünetek pontosabb és gyorsabb észlelését, úgy képessé válunk a hatékonyabb és optimálisabb testi és lelki egyensúly kialakítására. Az autogén tréning igen hatásos stressz és pszichoszomatikus problémák kezelésére.
Hogyan működik?
A Schultz féle autogén tréning egy relaxációs módszer, az 1920-as évektől alkalmazzák. Pszichofiziológiai működésének alapja az, hogy az izmok tónusának szabályozási mechanizmusa, a proprioceptív reflexív összeköttetést biztosít az izmok és a központi idegrendszer között. Az izmok feszültségi szintjét a formatio reticularison(FR) keresztül szabályozza a központi idegrendszer. A FR egy központi átkapcsoló állomás, amely nagyon sok belső működésért is felelős még-
- a tudat éberségi szintjéért, annak aktiválásáért,
- az érzelmi és hangulati változásokért a limbikus rendszerrel való kapcsolata révén,
- vegetatív és hormonális szabályozásért a hypohtalamkus rendszeren keresztül.
Mivel a FR működése ilyen sokrétű, így az izomműködés és tónusszabályozás révén ezek az egyéb funkciók is hatással vannak a működésére, összekapcsolódnak bizonyos szinten. Nem véletlen hát, hogy a feed back folyamat révén ezek kölcsönhatásban állnak egymással, tehát pl. ha lelkileg feszültek vagyunk, az az izomtónusunk feszülésén és egyéb vegetatív funkció változáson (pl. szívműködés, légzés szaporább, emésztés felgyorsul, stb) is érezhető, és viszont, ha az izmok ellazulnak, akkor az érzelmi stabilitásunk is helyreáll.
Ezt a folyamatot használja gyógyító hatással az Autogén Tréning. Így ez a módszer nagyon hatásos stresszmegelőzés, kezelés, valamint pszichoszomatikus betegségek(lelki eredetű fizikai betegségek) kezelésénélis, de előszerettel alkalmazzák terhesség idején szülésre felkészítő ill. stresszoldó hatása miatt, és az alap gyakorlatok elsajátítása után imaginatív gyakorlatokkal kombinálva pszichoterápiás módszerként is igen működőképes.
A tréningen való részvételt megelőzi egy rövid beszélgetés telefonon, ami a kontraindikáció (ellenjavallat) kiszűrése miatt elengedhetetlen.
Terrier- módszer
A Terrier- módszer egy reflexterápián alapuló manipulatív masszázs, a gerincoszlop- és a perifériás ízületek (a karok, lábak ízületei) terápiája, melyet J. C. Terrier reumatológus, a manuálterápia és a rehabilitáció szakorvosa fejlesztett, dolgozott ki. A módszer lényege, hogy a masszázs és a manuálterápia együttes alkalmazása révén eredményesen javíthatók az ízületi funkciók.
A Terrier- féle ízületi és lágyrész mobilizációs technika a klasszikus masszázsfogásokat ötvözi a manuálterápiában alkalmazott csúsztatással, trakcióval, az adott ízület gyógyításánál, kezelésénél az ízület masszázsát, mobilizálását és nyújtását kombinálja egy mozdulatban. Ilyen mozdulatok sorozatából áll össze a terápiás program. A kezelés a fájdalomérzékelő receptorokra (érzőidegekre) is hat: a terapeuta a sokrétű nyomásingerrel elnyomja a fájdalomérzetet, így kitűnően alkalmazható a módszer fájdalomcsillapításra, beszűkült ízületi mozgások oldására is.
Mi is az autogén tréning?
Az Autogén tréning (relaxáció) egy lazító gyakorlatsor, melynek célja a vázizmoknak és a test vegetatív szabályozású működésének (légzés, keringés, szívműködés, emésztés) optimalizálása és ellazulása. Így saját testi működésének önkontrolljával a test és a lélek ellazulását érheti el, és megtanulja a mindennapi stresszt hatékonyabban kezelni és kivédeni.
Az autogén tréning arra a tudományos tényre épít, mely szerint a test és a lélek egysége elválaszthatatlan. Mikor feszültek vagyunk, a testünk működése is reagál erre, stresszreakciókat mutat (légzés, szívműködés gyorsul, vércukorszint emelkedik, stb). Miközben megtanuljuk az autogén tréning által a testi tünetek pontosabb és gyorsabb észlelését, úgy képessé válunk a hatékonyabb és optimálisabb testi és lelki egyensúly kialakítására. Az autogén tréning igen hatásos stressz és pszichoszomatikus problémák kezelésére.
Hogyan működik?

A Schultz féle autogén tréning egy relaxációs módszer, az 1920-as évektől alkalmazzák. Pszichofiziológiai működésének alapja az, hogy az izmok tónusának szabályozási mechanizmusa, a proprioceptív reflexív összeköttetést biztosít az izmok és a központi idegrendszer között. Az izmok feszültségi szintjét a formatio reticularison(FR) keresztül szabályozza a központi idegrendszer. A FR egy központi átkapcsoló állomás, amely nagyon sok belső működésért is felelős még-
- a tudat éberségi szintjéért, annak aktiválásáért,
- az érzelmi és hangulati változásokért a limbikus rendszerrel való kapcsolata révén,
- vegetatív és hormonális szabályozásért a hypohtalamkus rendszeren keresztül.
Mivel a FR működése ilyen sokrétű, így az izomműködés és tónusszabályozás révén ezek az egyéb funkciók is hatással vannak a működésére, összekapcsolódnak bizonyos szinten. Nem véletlen hát, hogy a feed back folyamat révén ezek kölcsönhatásban állnak egymással, tehát pl. ha lelkileg feszültek vagyunk, az az izomtónusunk feszülésén és egyéb vegetatív funkció változáson (pl. szívműködés, légzés szaporább, emésztés felgyorsul, stb) is érezhető, és viszont, ha az izmok ellazulnak, akkor az érzelmi stabilitásunk is helyreáll.
Ezt a folyamatot használja gyógyító hatással az Autogén Tréning. Így ez a módszer nagyon hatásos stresszmegelőzés, kezelés, valamint pszichoszomatikus betegségek(lelki eredetű fizikai betegségek) kezelésénélis, de előszerettel alkalmazzák terhesség idején szülésre felkészítő ill. stresszoldó hatása miatt, és az alap gyakorlatok elsajátítása után imaginatív gyakorlatokkal kombinálva pszichoterápiás módszerként is igen működőképes.
A tréningen való részvételt megelőzi egy rövid beszélgetés telefonon, ami a kontraindikáció (ellenjavallat) kiszűrése miatt elengedhetetlen.
Terrier- módszer
A Terrier terápia célja
A Terrier terápia célja az izmok tónusának (feszességének) áthangolása, a lágyrészek nyújtása, a mozgásterjedelem növelése. A kezelés erőteljes fájdalomcsillapító hatású.
Terrier-módszer indikációs területeik
-Fájdalomcsillapítás (nyaki-háti gerinc fájdalmai, derékfájdalmak, láb- karfájdalmak)
-Traumák vagy műtétek utáni mozgásbeszűkülés (izomfeszülések, izomhúzódások, kontraktúrák)
-Mozgáskorlátozottság esetén, hosszabb rögzítés után (szalagsérülések: bokaszalag, térdszalagok sérülése, kar és lábtörések utáni izom és kötőszövet rövidülések)
-Ízületek, lágyrészek reumatikus megbetegedéseinél (ideggyulladás, ízületi gyulladás, fájdalom, instabilitás)
-Ízületi kopás
-Izomfeszülés, izomtónus zavarai
-Sport rehabilitáció (sportsérülések utáni izomrövidülések, fájdalom, izomgyengeség)
Nem javasolt azonban a módszer alkalmazása akut gyulladásos állapotban, illetve túlmozgásos, instabil ízület esetén. Traumás lágyrész sérüléseknél és súlyos keringési zavaroknál sem alkalmazható a technika.
A Gordon-módszer
A Gordon-módszer az egyik legismertebb kommunikációs technika, amely többek között a szülő-gyermek kapcsolatban felmerülő problémahelyzetek felismerésére és a konfliktusok eredményes kezelésére szolgál. Gordon megtanít arra, hogyan beszéljünk gyermekeinkkel az elfogadás nyelvén, hogyan forduljunk felé értő figyelemmel, s hogyan használjunk „én-üzeneteket”a kommunikáció elősegítésére.
Gordon az empátiára, a feltétel nélküli szeretetre, valamint a gondolat és a közlés közötti összhangra építve alakította ki a Gordon-módszerként ismert, a mindennapi helyzetekben jól használható technikákat.
Győztesek és vesztesek
A szülő-gyermek kapcsolat kimeríthetetlen konfliktusforrás, naponta feladva a leckét a szülőnek, hogyan próbálja gyermekét a helyesnek vélt viselkedés elsajátításának útvesztőjében elnavigálni. Mikor és mennyire legyen szigorú, vagy mennyire legyen elfogadó. Mivel tesz jót, ha korlátokat állít fel és elvár bizonyos viselkedésformát, vagy ha teljes szabadságot ad gyermekének, kerülve a korlátozást.
Thomas Gordon amerikai pszichológus éppen abból a gyakorlatból indul ki, hogy sok szülő hatalmi pozícióból tekint gyermekére, szigorral, büntetéssel kényszeríti őt, engedelmességet vár el tőle. Így, ha konfliktus alakul ki közöttük, a szülő szeret olyan megoldást találni, hogy végül ő hagyja el győztesként a „hadszínteret”, hiszen „a felnőtt mindent jobban tud”, a gyermek csak vesztes lehet.
Vannak azonban olyan szülők is, akik tudatosan kerülik a tekintélyelvű nevelést, nem szeretnek akadályokat állítani gyermekeik elé, ezért, amikor igényeik ütköznek, a gyermek győz, s ebben a játszmában csak a szülő lehet a vesztes.
A legkevésbé szerencsés az a szülői hozzáállás, amely a nevelői bizonytalanságot úgy próbálja feloldani, hogy a teljes engedékenységet váltja a merev szigorral.
Bármelyik szülői hozzáállást nézzük is, mindegyikre jellemző, hogy a konfliktusok megoldásának lesznek győztesei és vesztesei. Gordon szerint bizonyos terápiás elvek és kommunikációs technikák alkalmazása mellett a kialakult konfliktusok „vesztes nélküli” játszmává alakíthatók, a megegyezésre való törekvéssel elérhető mindkét fél megelégedése.
Az elfogadás határai
A „vesztes nélküli” konfliktusmegoldás egyik feltétele, hogy mi magunk tisztában legyünk valódi érzelmeinkkel. Mi az, amit el tudunk fogadni, és mi zavar minket abban, amit a gyermek csinál? Különböző emberek vagyunk, ezért természetes, hogy különböző módon reagálunk ugyanazokra a helyzetekre. Van, akit az utcáról beszüremkedő gyerekzsivaj is idegesít, s van, aki mellett hangos csatakiáltással hancúroznak a gyerekek, s ez cseppet sem zavarja. Nemcsak a mi személyiségünktől, hanem a szituációtól, a lelkiállapotunktól és a gyermek személyiségétől is függ, hogy egyes helyzetekben mennyire tudunk elfogadóak lenni. Ha elfogadóbbnak mutatjuk magunkat, mint amilyenek vagyunk („hamis elfogadás”), a gyerekek úgyis megérzik ezt, összezavarodnak, megrendülhet a bizalmuk, szorongóvá válhatnak. Jó tehát, ha tudatosítjuk magunkban az el nem fogadásunk érzését is, s az adott szituációban hitelesen közvetítjük azt.
Az elfogadás ereje és nyelve
Amikor el tudjuk fogadni gyermekünket olyannak, amilyen, s elfogadásunkat ki is tudjuk mutatni neki, akkor belső erejét növeljük, s hozzásegítjük ahhoz, hogy ezeket az erőtartalékokat a fejlődése érdekében tudja mozgósítani. Igazából akkor tud változni, ha érzi őszinte elfogadásunkat. Gordon arra figyelmeztet, hogy sok szülő úgy gondolja, akkor segíti elő gyermeke fejlődését, ha megmondja neki, mi az, amit nem fogad el belőle, s éppen ezért az el nem fogadás nyelvén beszél vele, közlései tele vannak ítélkezéssel, kritikával, figyelmeztetéssel, ami inkább elutasítást közvetít a gyermek felé. Amikor a gyermek problémával fordul a szülőhöz, annak válaszai megakaszthatják a beszélgetést, úgynevezett „közléssorompókat” állítva a további kommunikáció elé, és akadályozva a probléma okozta feszültség lecsapolását.
Ezek a „közléssorompók” változatosak. Lehetnek utasítások: „hagyd már abba a panaszkodást”; fenyegetések: „még egy ilyen mondat és kimész”; moralizálás: „ilyet nem illik csinálni”; tanácsok és megoldási javaslatok: „szerintem, beszélj az osztályfőnököddel”; kioktatás: „a te korodban én már tudtam főzni”; ítélkezés: „ebben tévedsz”; dicséret, amitől hamis énkép alakul ki: „teljesen igazad van”; kifigurázás: „na, mondjad, kis Zsenitojás”; értelmezés: „egyszerűen féltékeny vagy a barátnődre”; megnyugtatás, amivel érzéseit elbagatellizáljuk: „mások is vannak ezzel így”; faggatózás: „mit mondtak, miért nem akarnak veled játszani?” és elterelés: „ne is törődj vele”. Azért nehéz észrevenni ezeket a közléssorompókat, mert más esetben a hasonló válaszok egy része akár helyénvaló is lehet, de ha a gyermek problémával küzd, akkor gátként működnek.
A beszéd gyógyító hatása akkor érvényesül, ha az elfogadás nyelvén szól. Elfogadásunkat kifejezhetjük szavak nélkül, gesztusainkkal, testtartásunkkal, arckifejezésünkkel, de oly módon is, ha nem avatkozunk bele a gyermek által végzett tevékenységbe, hagyva, hogy megélje a hibázás lehetőségét, vagy az önálló alkotás örömét. Támogathatjuk passzív figyelmünkkel, „csak úgy” csendben meghallgatva őt, és természetesen szavakkal is közölhetjük, megerősíthetjük, hogy kíváncsiak vagyunk arra, amit mond. Gordon „hívogatóknak” nevezi azokat a szavakat, mondatokat, amik további közlésre serkentik a gyermeket: pl.: „Értem.”, „Tényleg?”, „Érdekes.”, „Ne mondd!”, „Érdekelne, mit gondolsz!”.
Hogyan figyeljek rá?
Győztesek és vesztesek
A szülő-gyermek kapcsolat kimeríthetetlen konfliktusforrás, naponta feladva a leckét a szülőnek, hogyan próbálja gyermekét a helyesnek vélt viselkedés elsajátításának útvesztőjében elnavigálni. Mikor és mennyire legyen szigorú, vagy mennyire legyen elfogadó. Mivel tesz jót, ha korlátokat állít fel és elvár bizonyos viselkedésformát, vagy ha teljes szabadságot ad gyermekének, kerülve a korlátozást.
Thomas Gordon amerikai pszichológus éppen abból a gyakorlatból indul ki, hogy sok szülő hatalmi pozícióból tekint gyermekére, szigorral, büntetéssel kényszeríti őt, engedelmességet vár el tőle. Így, ha konfliktus alakul ki közöttük, a szülő szeret olyan megoldást találni, hogy végül ő hagyja el győztesként a „hadszínteret”, hiszen „a felnőtt mindent jobban tud”, a gyermek csak vesztes lehet.
Vannak azonban olyan szülők is, akik tudatosan kerülik a tekintélyelvű nevelést, nem szeretnek akadályokat állítani gyermekeik elé, ezért, amikor igényeik ütköznek, a gyermek győz, s ebben a játszmában csak a szülő lehet a vesztes.
A legkevésbé szerencsés az a szülői hozzáállás, amely a nevelői bizonytalanságot úgy próbálja feloldani, hogy a teljes engedékenységet váltja a merev szigorral.
Bármelyik szülői hozzáállást nézzük is, mindegyikre jellemző, hogy a konfliktusok megoldásának lesznek győztesei és vesztesei. Gordon szerint bizonyos terápiás elvek és kommunikációs technikák alkalmazása mellett a kialakult konfliktusok „vesztes nélküli” játszmává alakíthatók, a megegyezésre való törekvéssel elérhető mindkét fél megelégedése.
Az elfogadás határai
A „vesztes nélküli” konfliktusmegoldás egyik feltétele, hogy mi magunk tisztában legyünk valódi érzelmeinkkel. Mi az, amit el tudunk fogadni, és mi zavar minket abban, amit a gyermek csinál? Különböző emberek vagyunk, ezért természetes, hogy különböző módon reagálunk ugyanazokra a helyzetekre. Van, akit az utcáról beszüremkedő gyerekzsivaj is idegesít, s van, aki mellett hangos csatakiáltással hancúroznak a gyerekek, s ez cseppet sem zavarja. Nemcsak a mi személyiségünktől, hanem a szituációtól, a lelkiállapotunktól és a gyermek személyiségétől is függ, hogy egyes helyzetekben mennyire tudunk elfogadóak lenni. Ha elfogadóbbnak mutatjuk magunkat, mint amilyenek vagyunk („hamis elfogadás”), a gyerekek úgyis megérzik ezt, összezavarodnak, megrendülhet a bizalmuk, szorongóvá válhatnak. Jó tehát, ha tudatosítjuk magunkban az el nem fogadásunk érzését is, s az adott szituációban hitelesen közvetítjük azt.
Az elfogadás ereje és nyelve
Amikor el tudjuk fogadni gyermekünket olyannak, amilyen, s elfogadásunkat ki is tudjuk mutatni neki, akkor belső erejét növeljük, s hozzásegítjük ahhoz, hogy ezeket az erőtartalékokat a fejlődése érdekében tudja mozgósítani. Igazából akkor tud változni, ha érzi őszinte elfogadásunkat. Gordon arra figyelmeztet, hogy sok szülő úgy gondolja, akkor segíti elő gyermeke fejlődését, ha megmondja neki, mi az, amit nem fogad el belőle, s éppen ezért az el nem fogadás nyelvén beszél vele, közlései tele vannak ítélkezéssel, kritikával, figyelmeztetéssel, ami inkább elutasítást közvetít a gyermek felé. Amikor a gyermek problémával fordul a szülőhöz, annak válaszai megakaszthatják a beszélgetést, úgynevezett „közléssorompókat” állítva a további kommunikáció elé, és akadályozva a probléma okozta feszültség lecsapolását.Ezek a „közléssorompók” változatosak. Lehetnek utasítások: „hagyd már abba a panaszkodást”; fenyegetések: „még egy ilyen mondat és kimész”; moralizálás: „ilyet nem illik csinálni”; tanácsok és megoldási javaslatok: „szerintem, beszélj az osztályfőnököddel”; kioktatás: „a te korodban én már tudtam főzni”; ítélkezés: „ebben tévedsz”; dicséret, amitől hamis énkép alakul ki: „teljesen igazad van”; kifigurázás: „na, mondjad, kis Zsenitojás”; értelmezés: „egyszerűen féltékeny vagy a barátnődre”; megnyugtatás, amivel érzéseit elbagatellizáljuk: „mások is vannak ezzel így”; faggatózás: „mit mondtak, miért nem akarnak veled játszani?” és elterelés: „ne is törődj vele”. Azért nehéz észrevenni ezeket a közléssorompókat, mert más esetben a hasonló válaszok egy része akár helyénvaló is lehet, de ha a gyermek problémával küzd, akkor gátként működnek.
A beszéd gyógyító hatása akkor érvényesül, ha az elfogadás nyelvén szól. Elfogadásunkat kifejezhetjük szavak nélkül, gesztusainkkal, testtartásunkkal, arckifejezésünkkel, de oly módon is, ha nem avatkozunk bele a gyermek által végzett tevékenységbe, hagyva, hogy megélje a hibázás lehetőségét, vagy az önálló alkotás örömét. Támogathatjuk passzív figyelmünkkel, „csak úgy” csendben meghallgatva őt, és természetesen szavakkal is közölhetjük, megerősíthetjük, hogy kíváncsiak vagyunk arra, amit mond. Gordon „hívogatóknak” nevezi azokat a szavakat, mondatokat, amik további közlésre serkentik a gyermeket: pl.: „Értem.”, „Tényleg?”, „Érdekes.”, „Ne mondd!”, „Érdekelne, mit gondolsz!”.
Hogyan figyeljek rá?
P.E.T.
A passzív figyelem mellett támogathatjuk gyermekünket aktív odafigyeléssel, azaz értő figyelemmel. Ez azt kívánja tőlünk, hogy próbáljunk meg belehelyezkedni gyermekünk helyzetébe, hogy pontosan megértsük, mit érez és gondol. Nem adunk tanácsokat problémái megoldására, nem akarjuk valami felé terelni, nem vesszük magunkra a gondjait, csak értő figyelemmel segítjük, hogy problémáira saját megoldást találjon. Ennek érdekében közléseit dekódoljuk, szinte megfogalmazva a mögötte megjelenő érzelmeket. („Ma felhívott Kati, nagyon komoly volt a hangja, nem ilyen szokott lenni.” – „Úgy érzed, valami történt, nem?”)
Hogyan érjem el, hogy rám figyeljen?
Sok szülőnek gondot okoz, hogy ugyan gyermekeik megkövetelik önmaguk számára, hogy kívánságaik teljesüljenek, ugyanakkor a szüleik igényeit nem veszik figyelembe, s ahogy nőnek, egyre inkább elfeledkeznek róla, hogy a szüleiknek is lehetnek igényeik. A szülők különböző módokon próbálják közölni gyermekeikkel, hogy viselkedésük zavarja őket. Leginkább kész megoldást erőltetnek rájuk, s ilyenkor paranccsal, figyelmeztetéssel, „prédikálással”, tanácsokkal oldják meg a helyzetet, vagy lekezelő módon viselkednek velük, hibáztatják, kifigurázzák, kioktatják őket. Közléseiket „te-üzenetek” formájában továbbítják, azaz a „te” lesz a közlés alanya: „Azonnal hagyd abba!”, „Szégyelld magad!”, „Csúnya vagy!”. Ezek a „te-üzenetek” fokozzák a gyermek ellenállását, rombolják énképét, erősítik benne az elfogadhatatlanság érzését.
Gordon sokkal hatékonyabbnak tartja azt a módot, amikor „én-üzenetek” formájában nyilvánítjuk ki igényeinket, amikor a mondat alanya az „én” lesz, ezzel nyomatékosítva, hogy szeretném megértetni a másikkal, mit váltott ki bennem a viselkedése: „Fáradt vagyok és ebben a zajban nem tudok pihenni, ezért szeretném, ha most csendesen foglalnád el magad.”
Megegyezésre törekvés
A szülő és a gyermek igényeinek ütközése a „vereségmentes” módszer segítségével oldható fel. A gyakorlatban hat lépésben valósítható meg a konfliktuskezelésnek ez a módja. Az első lépés a legnehezebb, amely a probléma feltárását és megfogalmazását igényli. Aztán ötleteket, javaslatokat ajánlanak a felek, amelyek szerintük elvezethetnek a megoldáshoz. Majd közösen mérlegelik ezeket a javaslatokat, végül döntést hoznak a mindenki számára leginkább elfogadható javaslat mellett. Előkészülnek a gyakorlati megvalósításra, kidolgozzák a részleteket, tisztázzák a feladatokat, majd utólag kiértékelik, hogy sikerült a megvalósítás, helyes volt-e a döntés.
Emberi kapcsolataink alakulásához hozzátartoznak a konfliktusok, amelyeknek leküzdése hozzásegít minket személyiségünk és kapcsolataink fejlődéséhez. A megfelelő kommunikáció megkönnyíti számunkra a konfliktushelyzetek megoldását, ám sokszor éppen berögződött kommunikációs sémáink akadályoznak minket abban, hogy kölcsönös megegyezésre jussunk. Ennek a feloldásában segíthet minket a Gordon-módszer, amely nem csodaszer, nem lehet mechanikusan alkalmazni minden helyzetben, de megajándékoz minket egy olyan szemlélettel és technikával, amely az elfogadás és együttműködés felé mozdíthatja el gyermekünkkel való kapcsolatunkat.
Hogyan érjem el, hogy rám figyeljen?
Sok szülőnek gondot okoz, hogy ugyan gyermekeik megkövetelik önmaguk számára, hogy kívánságaik teljesüljenek, ugyanakkor a szüleik igényeit nem veszik figyelembe, s ahogy nőnek, egyre inkább elfeledkeznek róla, hogy a szüleiknek is lehetnek igényeik. A szülők különböző módokon próbálják közölni gyermekeikkel, hogy viselkedésük zavarja őket. Leginkább kész megoldást erőltetnek rájuk, s ilyenkor paranccsal, figyelmeztetéssel, „prédikálással”, tanácsokkal oldják meg a helyzetet, vagy lekezelő módon viselkednek velük, hibáztatják, kifigurázzák, kioktatják őket. Közléseiket „te-üzenetek” formájában továbbítják, azaz a „te” lesz a közlés alanya: „Azonnal hagyd abba!”, „Szégyelld magad!”, „Csúnya vagy!”. Ezek a „te-üzenetek” fokozzák a gyermek ellenállását, rombolják énképét, erősítik benne az elfogadhatatlanság érzését.
Gordon sokkal hatékonyabbnak tartja azt a módot, amikor „én-üzenetek” formájában nyilvánítjuk ki igényeinket, amikor a mondat alanya az „én” lesz, ezzel nyomatékosítva, hogy szeretném megértetni a másikkal, mit váltott ki bennem a viselkedése: „Fáradt vagyok és ebben a zajban nem tudok pihenni, ezért szeretném, ha most csendesen foglalnád el magad.”
Megegyezésre törekvés
A szülő és a gyermek igényeinek ütközése a „vereségmentes” módszer segítségével oldható fel. A gyakorlatban hat lépésben valósítható meg a konfliktuskezelésnek ez a módja. Az első lépés a legnehezebb, amely a probléma feltárását és megfogalmazását igényli. Aztán ötleteket, javaslatokat ajánlanak a felek, amelyek szerintük elvezethetnek a megoldáshoz. Majd közösen mérlegelik ezeket a javaslatokat, végül döntést hoznak a mindenki számára leginkább elfogadható javaslat mellett. Előkészülnek a gyakorlati megvalósításra, kidolgozzák a részleteket, tisztázzák a feladatokat, majd utólag kiértékelik, hogy sikerült a megvalósítás, helyes volt-e a döntés.
Emberi kapcsolataink alakulásához hozzátartoznak a konfliktusok, amelyeknek leküzdése hozzásegít minket személyiségünk és kapcsolataink fejlődéséhez. A megfelelő kommunikáció megkönnyíti számunkra a konfliktushelyzetek megoldását, ám sokszor éppen berögződött kommunikációs sémáink akadályoznak minket abban, hogy kölcsönös megegyezésre jussunk. Ennek a feloldásában segíthet minket a Gordon-módszer, amely nem csodaszer, nem lehet mechanikusan alkalmazni minden helyzetben, de megajándékoz minket egy olyan szemlélettel és technikával, amely az elfogadás és együttműködés felé mozdíthatja el gyermekünkkel való kapcsolatunkat.
"GYÓGYÍTÓ KÉPZELET"
A módszer arra a tényre alapoz, hogy mindenki a maga egészsége kovácsa. A betegség nem pusztán a test problémája, hanem az egész emberé, aki test, szellem és érzelem egyszerre. Ez a kezelési program ajánlott mindazoknak a rákbetegeknek (de más testi betegségben szenvedõknek is), akik szeretnének kilépni a passzivitás és a félelmek homályából, és aktív szerepet vállalni saját gyógyulásukban.
A lelki és az érzelmi tényezõk mélységesen befolyásolják a gyógyulást. Egy betegség – s legfõképp a rák – kialakulásában a genetikusan öröklött hajlam és a kártékony anyagokkal való találkozás mellet a stresszre adott válasznak is nagy szerepe van.
A módszer segít megtanulni, hogyan kell bánni a stresszel, segít kiaknázni a beteg belsõ erõforrásait a betegséggel való megküzdés érdekében.
Nem helyettesíti az orvosi kezelést, a megfelelõ táplálkozást és testedzést, hanem hozzáad azokhoz, illetve serkenti azok jótékony hatását, valamint csökkenti az orvosi beavatkozások kártékony mellékhatásait.
A gyógyulás lényegi alkotóeleme a remény.
A gyógyító képzelet-tréning olyan speciális technikákat tanít a gyógyulni vágyóknak, melyek segítségével megõrizhetik, illetve visszanyerhetik a gyógyulásba vetett hitüket.
Havas Magda klinikai szakpszichológus
Elérhetőség: http://www.pszichologusgyulan.hu/gyogyito.html
-
Az ARWEN torna,
komplex szerződi joggal védett mozgásterápia, jógalégzésre, és jóga alapgyakorlatokra, épül, regenerál, revitalizál és energizál, alkalmazza a Tai Csi, Csi Kung, Alexander- és
Graham-technika elemeit, és olyan egyedi, speciális mozgáselemeket tartalmaz, amelyek javítják a kismedencei szervek vérellátását, elősegítik a központi idegrendszer kiegyensúlyozott hormonális szabályozását, ébresztik az immunrendszer mechanizmusait. A kellemes zenés torna egyénre szabottan pszichoszomatikusan oldja a sresszt és harmonizálja a női szervezetet.
Az ARWEN torna mozgásterápia nagycsoportos foglalkozásai 2005. szeptemberében indultak. Labordiagnosztikával igazoltan és a vezetett statisztikai adatok alapján az ARWEN torna hatásmechanizmusaival 57-60 %-ban nyújt segítséget a különféle meddőséggel (PCOS, endometriosis, preklimax, mióma, magas FSH-szint, elhízás, petevezeték elzáródás stb. miatt) küszködő rendszeresen járó nőbetegeknek, és növeli a spontán, illetve a mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhességek számát.
A mozgásterápia pszichoszomatikus vezetéssel dolgozik, amely elősegíti a fogyást, és a szervezet optimális működését serkenti. Az ARWEN torna mozgásterápia az egészségre és a termékenységre van pozitív hatással, továbbá a létrejött terhességek problémamentességét segíti elő: hosszú távú erőállóképességet ad, kitartóvá formálja a női szervezetet. A gyógyterápia komplex elemei közé tartozik az egyénre szabott makrobiotikus étkezés, amely elősegíti a megbetegedések megfelelő kezelését.
A komplex gyógy- és mozgásterápia rendszeres részvételt igényel: így eredményesen fejti ki hatásmechanizmusait; a jelentkezés önkéntes, endokrinológiai és meddőségi kezelések előtt, alatt és után is egyaránt végezhető.
Az ARWEN torna komplex mozgásterápia elemei:
- testtudat vezetés: fontos az izolált izomérzet kialakítása, szervek és
szervrendszerek megéreztetése,
- speciális testhelyzetek, alapgyakorlatok: hatha jóga alapászanák, valamint Tai Chi,
Chi Kung, Alexander- és Graham-technika alapelemek, testhelyzetek,
- hasi légzés és teljes jóga légzés: a rekeszizom erőteljesen átmasszírozza a hasi szerveket,
- légzéshez kötött körkörös mozgásformációk,
- speciálisan adaptált kombinált mozgás technikák,
- a mozgásrendszerbe szervesen illeszthető levédett egyedi gyakorlatok,
- az órák alatt és a relaxációban pszichoszomatikus vezetéssel dolgozunk.
Az ARWEN torna „Női Egészségért!” Közhasznú Alapítvány felvételt hirdet
10 + 3 hónapos ARWEN tréner- és terapeutaképzésre.
Mozgásfejlesztő programok a Bóbita Fejlesztő Központban:
-Születéstől kisiskolás korig
-Baba-mama torna (3hónapos kórtól)
-Manó torna (1,5-3 éveseknek)
-Ovis torna (3-5 éveseknek)
-Okosító torna (5-7 éves gyerekeknek)
Terápiák:
-TSMT egyéni fejlesztés
-TSMT kiscsoportos szenzomotoros fejlesztés
-DSGM
-Zeneterápia
-Lovasterápia
-Gyógyúszás
Bővebb információ: http://www.bobitainfo.hu/index.html
A
Kinesio-taping alapvető funkciói és hatásai
1) Az
izomműködés javítása
2) Keringési
zavarok javítása
3) Fájdalomcsillapítás
4) Izületi
funkciók támogatása
1) Az izomzat túlterhelése esetén az izom
kötőszöveti részében repedések keletkezhetnek. Ezáltal a kiáramló folyadék az
intersticiális térben nyomásnövekedést idéz elő, ez ingerli a nyomás- és
fájdalomszenzorokat. Ennek következményei a fájdalom, a merevség, a duzzanatok,
a tónusnövekedés és a tónusváltozás, amelyek a mozgatórendszer leggyakoribb
panaszai.
Ezentúl létrejöhet pl. az izomzat műtét
utáni nemcsak hypertoniája, hanem hipotoniája. Az izomzat mindkét esetben
kezelhető kinesio-taping módszerrel és az izomműködés javul.
2) A gyulladások gyakran a test reakciói a
szövetek sérüléseire. A kiáramló folyadék a sérült területen a duzzanat
gyulladásához és a bőr és az izomzat között nyomásnövekedéshez vezet. A
nyirokáramlásban zavar keletkezik, illetve stagnál. Az elasztikus tape ezen a
területen meg tudja emelni a bőrt, növeli a teret, és ezáltal csökkenti a
nyomást és a nyirokkeringés javulását eredményezi.
3) Mivel a szalagok rátapadnak a bőrre, és
a kifejtett testmozgás hatására a szalag által kifejtett mechanikus elmozdítás
a bőrben lévő mechanoreceptorok ingerlését eredményezi. A Melzak és Wall által
kidolgozott "Gate-Control" elve alapján ez közvetlen spinális síkon a
fájdalom tompulásához vezet.
A mechanoreceptorok gerincvelőbe vezető
afferens idegei aktivizálják az agytörzsben lévő gátló szûrô sejteket és
ezáltal csökkentik a fájdalomérzékelés erősségét a nagyagyban.
4) Az ízületek működését különféle
kinesio-tapevel lehet segíteni. Az izomtónus befolyásolása az egyenlőtlen
súlyeloszlást korrigálja és ez egyensúlyt teremt az izomcsoportokban. A
propriocepció stimulálásával jobb mozgásérzés érhető el. A funkcionális és
mechanikus korrekciós ragasztási technikák éppúgy, mint a passzív segítség, az
ízületek működésének javulását eredményezik, fájdalomtompuláshoz vezetnek és
ezáltal a gyógyulási folyamat lerövidül.
A négy
felhelyezési technika:
1) izom
tapetechnika
2) szalag
tapetechnika
3) korrigáló
tapetechnika
4) nyirok
tapetechnika
1) Az izom tapetechnikát fokozott vagy csökkent
nyugalmi feszültség (Hypertonus, Hypotonus) valamint az izomzat sérülése esetén
alkalmazzák, és normalizálja a nyugalmi tónust, csökkenti a fájdalmat és növeli
a terherbírást, ami gyorsítja a gyógyulást. Nyújtás nélkül kell felragasztani.
2) A szalag tapetechnikát sérülések, az
inak és szalagok túlterhelése esetén alkalmazzák. Tehermentesít, fájdalmat
csökkent és növeli a teherbírást, ami gyorsítja a gyógyulást. Maximális
tapenyújtással kell felragasztani. Csak a tape-k végeit kell nyújtás nélkük felhelyezni,
hogy tovább lehessen a tape-t viselni.
3) A korrigáló tapetechnika felhelyezést
kölönféle funkcionális korrekciók és fasciakorrekció esetén alkalmazzák. A
funkcionális korrekciót a csont hibás helyzete pl. patella-korrekció esetén
alkalmazzák, és javítja a hibás helyzetet. Maximális nyújtássl kell a tape-ket
felhelyezni.
A fasciakorrekciókat elsôsorban az
izomfasciák letapadására használják és lazítja a fasciákat, ezáltal csökkenti a
fájdalmat. Váltakozó húzótechnikával maximális előnyújtással kell a tape-ket
felhelyezni.
4) A nyirok tapetechnikák felhelyezést a
nyirokáramlás zavarai esetén alkalmazzák. Megemeli a bőrt. Ezáltan megnöveli a
bőr és a bőr alatti szövetek közti teret, így a felgyülemlett szövetközti
folyadék könyebben a nyirokrendszerbe áramlik. Emellett a bőr a megemelése és a
testmozgás kombinációjának következtében megnyúlik, ami szintén a
nyirokképzôdést és a nyiroktranszportot fokozza.
A kötőszövet ennek következtében meglazul,
így a nyirokkapillárisok endothelsejtjei közötti finom rostok és a kötőszövetek
rugalmas rostjai jobban tudnak mozogni. Ezáltal a nyirokkapillárisok „lengô
csücskei” könyebben kinyílnak, és a szövetközti folyadék gyorsabban beáramlik a
nyirokerekbe.
Egy további hatás a tapeszalagok
„vezető/irányt mutató” funkciója. A folyadéknak van egy olyan tulajdonsága,
hogy bizonyos „vezérpályák” mentén mozog. A kinesio-taping szalag gondoskodik a
nyirok gyorsabb továbbításáról a felragasztott „vezérpályák” mentén a kívánt
irányba.
Ez a három működési elv alkotja az alapját
a folyamatos nyirokürítésnek végig a szalag viselése idején.
Kontraindikációk
Az elasztikus taping használatának a mai
napig nincsenek ismert mellékhatásai. Mindazonáltal a következő
kontraindikációk esetén a kineziotaping használatát mellőzni kell.
- nyílt sebek.
- még meg nem gyógyult hegek.
- pergamentszerű bőr, pl. Neurodermitis,
CVI St.II/ III. esetén, vagy
- pikkelysömör esetén.
- Kötôszöveti-zóna keresztcsont (genitális
zóna) a terhesség első három hónapjában
- ismert akril-allergia
Minden felhelyezés előtt feltétlenül
tisztázni kell, hogy a beteg vett-e be antikoaguláns gyógyszert. Kisebb
bevérzések a bőrben hatással lehetnek a kinesio tape bőrt megemelő
tulajdonságára. Nem tudni miért, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy
szívbetegek alkalmanként viszketési ingerrel, illetve csalánkiütéssel reagálnak
a kinesio tape-re.
Az ARWEN torna,
komplex szerződi joggal védett mozgásterápia, jógalégzésre, és jóga alapgyakorlatokra, épül, regenerál, revitalizál és energizál, alkalmazza a Tai Csi, Csi Kung, Alexander- és
Graham-technika elemeit, és olyan egyedi, speciális mozgáselemeket tartalmaz, amelyek javítják a kismedencei szervek vérellátását, elősegítik a központi idegrendszer kiegyensúlyozott hormonális szabályozását, ébresztik az immunrendszer mechanizmusait. A kellemes zenés torna egyénre szabottan pszichoszomatikusan oldja a sresszt és harmonizálja a női szervezetet.
Az ARWEN torna mozgásterápia nagycsoportos foglalkozásai 2005. szeptemberében indultak. Labordiagnosztikával igazoltan és a vezetett statisztikai adatok alapján az ARWEN torna hatásmechanizmusaival 57-60 %-ban nyújt segítséget a különféle meddőséggel (PCOS, endometriosis, preklimax, mióma, magas FSH-szint, elhízás, petevezeték elzáródás stb. miatt) küszködő rendszeresen járó nőbetegeknek, és növeli a spontán, illetve a mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhességek számát.
A mozgásterápia pszichoszomatikus vezetéssel dolgozik, amely elősegíti a fogyást, és a szervezet optimális működését serkenti. Az ARWEN torna mozgásterápia az egészségre és a termékenységre van pozitív hatással, továbbá a létrejött terhességek problémamentességét segíti elő: hosszú távú erőállóképességet ad, kitartóvá formálja a női szervezetet. A gyógyterápia komplex elemei közé tartozik az egyénre szabott makrobiotikus étkezés, amely elősegíti a megbetegedések megfelelő kezelését.
A komplex gyógy- és mozgásterápia rendszeres részvételt igényel: így eredményesen fejti ki hatásmechanizmusait; a jelentkezés önkéntes, endokrinológiai és meddőségi kezelések előtt, alatt és után is egyaránt végezhető.
Az ARWEN torna komplex mozgásterápia elemei:
- testtudat vezetés: fontos az izolált izomérzet kialakítása, szervek és
szervrendszerek megéreztetése,
- speciális testhelyzetek, alapgyakorlatok: hatha jóga alapászanák, valamint Tai Chi,
Chi Kung, Alexander- és Graham-technika alapelemek, testhelyzetek,
- hasi légzés és teljes jóga légzés: a rekeszizom erőteljesen átmasszírozza a hasi szerveket,
- légzéshez kötött körkörös mozgásformációk,
- speciálisan adaptált kombinált mozgás technikák,
- a mozgásrendszerbe szervesen illeszthető levédett egyedi gyakorlatok,
- az órák alatt és a relaxációban pszichoszomatikus vezetéssel dolgozunk.
Az ARWEN torna „Női Egészségért!” Közhasznú Alapítvány felvételt hirdet
10 + 3 hónapos ARWEN tréner- és terapeutaképzésre.
Mozgásfejlesztő programok a Bóbita Fejlesztő Központban:
-Születéstől kisiskolás korig
-Baba-mama torna (3hónapos kórtól)
-Manó torna (1,5-3 éveseknek)
-Ovis torna (3-5 éveseknek)
-Okosító torna (5-7 éves gyerekeknek)
Terápiák:
-TSMT egyéni fejlesztés
-TSMT kiscsoportos szenzomotoros fejlesztés
-DSGM
-Zeneterápia
-Lovasterápia
-Gyógyúszás
Bővebb információ: http://www.bobitainfo.hu/index.html
A Kinesio-taping alapvető funkciói és hatásai
McKenzie módszer
A McKenzie módszer a gerincproblémák speciális
vizsgálati és kezelési rendszere, melyet Robin McKenzie, új-zélandi
gyógytornász dolgozott ki. Világszerte az egyik legelterjedtebb gerinckezelési
eljárás, a világ 40 országában alkalmazzák. Magyarországon általában a
gyógytornászok munkaköréhez tartozik.
A módszer egy aktív mozgásterápiára (gyógytornára) épülő rendszer, mely hangsúlyozza a páciens által önállóan kivitelezhető gyakorlatokat.
A módszer egy aktív mozgásterápiára (gyógytornára) épülő rendszer, mely hangsúlyozza a páciens által önállóan kivitelezhető gyakorlatokat.
Ezen gyakorlatokkal a beteg saját maga képes
befolyásolni fájdalmát és a probléma kimenetelét. A beteg tehát nem passzív
„szenvedője” a kezeléseknek, hanem abban aktívan részt vesz. Ezt segítik az
otthonra adott gyógytorna gyakorlatok, melyek könnyen elsajátíthatók, és ezt
célozzák az ergonómiai tanácsok is. A kezelés fontos része a kiújuló
fájdalmak megelőzése. E módszer szakszerű alkalmazásával gyakran a műtéti
beavatkozás is elkerülhető.
Az első alkalmat egy alapos mozgásszervi vizsgálattal kezdi a terapeuta, mely meghatározza a fájdalom okát. Ennek keretében a beteg speciális mozdulatokat és testhelyzeteket ismétel, figyelve közben a fájdalomra gyakorolt hatást. Ennek alapján állítható össze a személyre szóló kezelési program.
Az első alkalmat egy alapos mozgásszervi vizsgálattal kezdi a terapeuta, mely meghatározza a fájdalom okát. Ennek keretében a beteg speciális mozdulatokat és testhelyzeteket ismétel, figyelve közben a fájdalomra gyakorolt hatást. Ennek alapján állítható össze a személyre szóló kezelési program.
A módszert azok a gyógytornászok és orvosok
alkalmazhatják, akik a Nemzetközi vagy a Magyarországi McKenzie Intézet
által oktatott tanfolyamokon részt vettek, s erről bizonyítvánnyal
rendelkeznek.
Inf.: http://www.mckenziemodszer.hu/gen/index.html
A Feldenkrais módszer
A módszer alapja, hogy mozgásunk felfedezhető, a felfedezés által rugalmasabbá, koordináltabbá és tudatosabbá tehető, és a mozgás megismerésén keresztül közelebb kerülhetünk lényegünkhöz. A testtartással, a szem mozgásával vagy éppen a képzelőerővel foglalkozó gyakorlatok nem csupán fizikai állapotunk javítását szolgálják, de a tudatosság, az énkép és az emberi képességek új dimenziót is megnyitják előttünk. A test mint egész összetevői működésbe lépnek a saját igényük szerint, így haladunk egyfajta teljességérzés, harmónia felé. A mozgás hatékonnyá, erőlködésmentessé válik; a cselekvés, a test és az elme egymásra hangolódik. A Moshe Feldenkrais által megalkotott, a testtudatosság fejlesztését szolgáló módszer mára már világszerte óriási elismertségre tett szert. Ajánlható mozgás, és tartásproblémákkal küzdőknek, statikus helyzetben dolgozóknak (számítógép előtt, autóban, pult mögött stb.), sportolóknak, testük tudatosságát fejleszteni kívánó színészeknek, táncosoknak, zenészeknek, természetgyógyászoknak és egészséges érdeklődőknek.
Schroth módszer
A német Katharina Schroth nevéhez fűződik a háromdimenziós scoliosis terápia
(3DST).
Mint a név is mutatja, a módszer nem csak az oldalirányú görbületet kezeli
(kétdimenziós), hanem a csigolyák csavarodása következtében kialakult
bordapúpot is korrigálja (háromdimenziós). Schroth a gerincoszlop anatómiai
tulajdonságaira alapozva a törzset három blokkra osztja fel, amelyek a gerincferdülés esetén
egymással szemben eltolt, elcsavarodott helyzetben deformálódtak. A csontos
elváltozás következtében a csigolyák ék alakúvá válhatnak, a bordák mozgékonysága
korlátozódik, majd ennek hatására a légzési volumen csökken.
A gyógytorna módszer meghatározott idegi visszakapcsolási mechanizmusokra épül, különösképpen a tartás és mozgásérzésre. A megfelelő tartáskorrekció és a görbület felegyenesítésének begyakorlásával az új tartási érzés idővel rögződik. A gerincferdülés 3D korrekciójának eléréséhez különböző asszimetrikus helyzetekben a törzsizomzat bizonyos szakaszának működését váltjuk ki. A terápia kiemelkedően fontos részét képező háromdimenziós légzéssel a csigolyák csavarodását, az oldalirányú görbületet és a gerincferdüléssel gyakran együtt járó „lapos hátat“ korrigáljuk. A terápia lényege, hogy a gerinc maximális aktív nyújtásával elért helyzetben a háromdimenziós légzéssel a törzs csavarodásának visszaállítását érjük el, majd ennek a testhelyzetnek a megtartása mellett izomerősítést és nyújtást alkalmazunk. A gyógytornagyakorlatok célja a hibás gerincferdüléses tartás korrekciója, a belső testkép normalizálása és a csökkent működésű tüdőterületek aktiválása.
Ezen folyamatok olyan automatizmusok kialakulását segítik elő, amelyek a mindennapi életben a gyakorlási időn kívül a progresszió megállítását célozzák. A Schroth terápia mellett a gerincferdülés rehabilitációjában helyet kapnak más neurofiziológiás alapokra épülő módszerek is, mint például a PNF (proprioceptív neuromuscularis facilitáció - a tartó izomzat célzott ingerlése és erősítése), fájdalomterápia, funkciós terápia is. A gyógytorna program segítségével a görbület felegyenesítése, a csavarodás csökkenése és a korrigált helyzet izmokkal való stabilizálása érhető el. A rendszeres kezelés hosszútávon is tartós korrekciókat eredményez.
A gyógytorna módszer meghatározott idegi visszakapcsolási mechanizmusokra épül, különösképpen a tartás és mozgásérzésre. A megfelelő tartáskorrekció és a görbület felegyenesítésének begyakorlásával az új tartási érzés idővel rögződik. A gerincferdülés 3D korrekciójának eléréséhez különböző asszimetrikus helyzetekben a törzsizomzat bizonyos szakaszának működését váltjuk ki. A terápia kiemelkedően fontos részét képező háromdimenziós légzéssel a csigolyák csavarodását, az oldalirányú görbületet és a gerincferdüléssel gyakran együtt járó „lapos hátat“ korrigáljuk. A terápia lényege, hogy a gerinc maximális aktív nyújtásával elért helyzetben a háromdimenziós légzéssel a törzs csavarodásának visszaállítását érjük el, majd ennek a testhelyzetnek a megtartása mellett izomerősítést és nyújtást alkalmazunk. A gyógytornagyakorlatok célja a hibás gerincferdüléses tartás korrekciója, a belső testkép normalizálása és a csökkent működésű tüdőterületek aktiválása.
Ezen folyamatok olyan automatizmusok kialakulását segítik elő, amelyek a mindennapi életben a gyakorlási időn kívül a progresszió megállítását célozzák. A Schroth terápia mellett a gerincferdülés rehabilitációjában helyet kapnak más neurofiziológiás alapokra épülő módszerek is, mint például a PNF (proprioceptív neuromuscularis facilitáció - a tartó izomzat célzott ingerlése és erősítése), fájdalomterápia, funkciós terápia is. A gyógytorna program segítségével a görbület felegyenesítése, a csavarodás csökkenése és a korrigált helyzet izmokkal való stabilizálása érhető el. A rendszeres kezelés hosszútávon is tartós korrekciókat eredményez.
A terápia alapelemei:
- Egyéni korrekciók tanítása
- Tartási kontroll
- Légzésterápia
- Testtudatfejlesztés
- Önkorrekció, önkontroll tanítása
- Mindennapi aktivitások progressziómegelőző
irányának tanítása
- Korzettkezelés - hozzászoktatás, leszoktatás
- Szülők betanítása
- Egyéni korrekciók tanítása
- Tartási kontroll
- Légzésterápia
- Testtudatfejlesztés
- Önkorrekció, önkontroll tanítása
- Mindennapi aktivitások progressziómegelőző
irányának tanítása
- Korzettkezelés - hozzászoktatás, leszoktatás
- Szülők betanítása
Terrier- módszer
A Terrier- módszer egy reflexterápián alapuló manipulatív masszázs, a
gerincoszlop- és a perifériás ízületek terápiája, melyet Dr. med. J. C. Terrier
reumatológus, a manuálterápia és a rehabilitáció szakorvosa fejlesztett,
dolgozott ki. A Terrier- féle ízületi és lágyrész mobilizációs technika a klasszikus
masszázsfogásokat ötvözi a manuálterápiában alkalmazott csúsztatással,
trakcióval, az adott ízület gyógyításánál, kezelésénél az ízület masszázsát,
mobilizálását és nyújtását kombinálja egy mozdulatban. A sokrétű nyomásingerrel
a fájdalomingereket közvetítő proprioceptorokat célozza meg és elnyomja a
mechanoreceptoron keresztül a fájdalomérzet szegmentális továbbítását.
A technika alkalmazható fájdalomcsillapítás, traumák vagy
műtétek utáni mozgásbeszűkülés, mozgáskorlátozottság esetén, az ízületek,
lágyrészek reumatikus megbetegedéseinél, ízületi kopás, izomfeszülések,
izomtónus zavarai esetében, illetve a sportrehabilitációban, de akut gyulladásos
állapotokban, ízületi instabilitás esetén nem ajánlott.
Mulligan manuálterápia
A Mulligan manuálterápia nevét kidolgozójáról, az új-zélandi gyógytornász,
Brian Mulliganről kapta, aki egy megrándult ujjú fiatal beteg esetéből
kiindulva fejlesztette, dolgozta ki módszerét.
Brian Mulligan úgy vélte, hogy a fájdalmas mozgáskorlátozottság magyarázata az
ízületben lévő pozíciós hiba lehet, ha ezt kijavítjuk a páciens fájdalom nélkül
tudja végezni a mozdulatot.
A Mulligan-módszer célja, lényege, hogy a passzív
mobilizációt fenntartva, aktív mozgást végeztet a terapeuta a beteggel, így az
ízületben lévő pozíciós hiba korrigálódik és a mozgás fájdalommentessé válik. A
módszer az ízfelszínek speciális csúsztatásán, egymástól történő távolításán,
lágyrésztechnikákon alapul.
A Mulligan manuálterápiás technika alkalmas túlerőltetésből
származó problémák (teniszkönyök, golfkönyök, könyökfájdalom), zsugorodás,
hegesedés miatti, illetve rossz testtartásból eredő derék-, hát-, nyakfájdalom,
csípőfájdalom, ín-, izomgyulladás, akut rándulások, krónikus, fájdalmas,
beszűkült ízületek, arthrosis, ízületi porckopás, valamint fejfájás és szédülés
kezelésére.
Az eljárás fontos lépése az önterápiára való megtanítás, hogy a beteg néhány
alkalom után függetleníteni tudja magát a terapeutától.
Proprioceptív Neuromuscularis Facilitáció (PNF)
A neurofiziológiai alapokra épülő
PNF kezelési módszer kialakulása a 40-es évekhez, Dr.Herman Kabat és Margaret
Knott nevéhez fűződik.
A terápia célja a mozgáslehetőségek és a stabilitást javítása, koordinált mozgások stimulálása, erő-kitartás javítása. A kivitelezés egy ellenállás adásával vezetett aktív mozgással történik.
A Proprioceptív Neuromuscularis Facilitáció (PNF) az ideg- izomrendszert stimuláló, a paralízises betegek, az agyvérzéses, bénult emberek rehabilitációjára, kezelésére, hajlékonyságának növelésére kifejlesztett speciális, izomlazításos módszer, mely az izometrikus és a passzív nyújtást kombinálja a minél nagyobb statikus hajlékonyság elérése érdekében. Alkalmazható a sebészet, ortopédia, neurológia területén.
A PNF technika a fizioterápiában koordináció- és egyensúlyjavító, izomműködés helyreállító módszerként is jelen van. Általában ez a mozgásterápia, nyújtásfajta partnert igényel, hogy biztosítsa az ellenállást az izometrikus összehúzódás ellenében. Természetesen lehet partner, társ nélkül is, de hatékonyabb ez a technika, ha van segítő. Az esetek többségében, a nyaktól kezdődik a kezelés, majd lefelé haladva megy tovább, átmozgatva ezzel az egész testet a talpig.
A terápia elemei megjelenhetnek akár a scoliosiskezelésben is kiegészítésként.
A PNF- módszer gyorsabban növeli a hajlékonyságot, végezhetjük levezetésnek edzés, torna után is, ezért a sportolók számára is hasznos, alkalmas terápia.
A terápia célja a mozgáslehetőségek és a stabilitást javítása, koordinált mozgások stimulálása, erő-kitartás javítása. A kivitelezés egy ellenállás adásával vezetett aktív mozgással történik.
A Proprioceptív Neuromuscularis Facilitáció (PNF) az ideg- izomrendszert stimuláló, a paralízises betegek, az agyvérzéses, bénult emberek rehabilitációjára, kezelésére, hajlékonyságának növelésére kifejlesztett speciális, izomlazításos módszer, mely az izometrikus és a passzív nyújtást kombinálja a minél nagyobb statikus hajlékonyság elérése érdekében. Alkalmazható a sebészet, ortopédia, neurológia területén.
A PNF technika a fizioterápiában koordináció- és egyensúlyjavító, izomműködés helyreállító módszerként is jelen van. Általában ez a mozgásterápia, nyújtásfajta partnert igényel, hogy biztosítsa az ellenállást az izometrikus összehúzódás ellenében. Természetesen lehet partner, társ nélkül is, de hatékonyabb ez a technika, ha van segítő. Az esetek többségében, a nyaktól kezdődik a kezelés, majd lefelé haladva megy tovább, átmozgatva ezzel az egész testet a talpig.
A terápia elemei megjelenhetnek akár a scoliosiskezelésben is kiegészítésként.
A PNF- módszer gyorsabban növeli a hajlékonyságot, végezhetjük levezetésnek edzés, torna után is, ezért a sportolók számára is hasznos, alkalmas terápia.
Mozgásterápia lóháton
A „Mozgásterápia
lóháton” egy olyan speciális és komplex fejlesztési lehetőség, amelyet
a prevencióban, gyógyításban és a rehabilitációban egyaránt alkalmazhatunk. A
ló ebben az esetben nem csak egy terápiás eszköz, hanem aktív résztvevő, akinek
mozgása segítségével érhetjük el a kívánt terápiás hatást. A mozgásterápia
lóháton terápiát, mint fejlesztési lehetőséget kizárólag szellemileg ép
gyerekeknél és felnőtteknél alkalmazhatjuk.
A terápia szempontjából nagyon fontosak a megfelelő körülmények melyek a következők:- Fizikailag és pszichésen felkészített megfelelően kiképzett terápiás ló, szinte a lovas tornánál alkalmazott voltizs lovak tudására van szükség, csak itt nem dolgozunk vágtamunkában a lovon.
- Testalkatilag is megfelelően kiválasztott ló szükséges.
- Lovardai alapfeltételek, amelyeket nekünk kell megteremteni. Biztonságos körkarám, pálya.
- Szakmailag megfelelő képzettségű lovas oktató!
A terápia kulcsa a ló jótékony mozgása, melyet bárki megérezhet, ha ráül egy lóra. A ló mozgása olyan szinusz hullámokat ír le, amelyek mozgásképe megegyeznek az ember járásképével. Ezek a három dimenzionális mozgásimpulzusok a ló hátsó lábairól indulnak ki és végigfutnak a ló gerincén, amihez a lovas medencéje alkalmazkodik. A lovas izomzata erre reagál, úgy mintha járna és ez elősegíti a reflexes felegyenesedést, amely a tartásért felelős izomzatot is aktiválja. Ez alatt végezzük a tartásjavító, egyensúlyt fejlesztő, koordinációt, figyelemkoncentrációt elősegítő gyakorlatsorokat a fokozatosság-, és az ízületvédelmi szabályoknak megfelelően. A gyakorlatokat végezhetjük szőrén, voltizs heveder segítségével vagy nyeregben.
Inf.: http://www.lovasok.hu/index.php?i=34803

