Hogyan ne ölesd meg magad a csontkovács kezelésen

Egy csontkovács kezelés meglehetősen veszélyes is lehet. Hogy a legjobbat hozhasd ki a dologból, először átnézzük, hogy mit csinál egy csontkovács, majd megbeszéljük, hogy mi az, amit – már ha mindenképp ragaszkodsz ehhez az irányhoz –  semmiképp ne engedj meg neki ha nem gyógytornász vagy orvos alapvégzettséggel rendelkezik…

A csontkovácsolás hatásmechanizmusa:

A csigolyák egy kis ízülettel találkoznak egymással, melyet egy érzékeny ízületi tok burkol. Ha a csigolyákat összekötő porckorong sérvesedett vagy lelapult, akkor a csigolyapárt stabilan tartó szalagok kicsit “lötyögősebbé” válnak. Ilyenkor a stabilizáló izmok egy része túlfeszüléssel kezd el besegíteni a csigolyasor megtartásába, de ez a reflexes önvédelmi mechanizmus azonban egy sor problémát vetít elő:

• Ha egy izom a szokásos „feszít-dolgozik + lazít-újratölt” ritmikus munkája helyett tartósan megfeszül, akkor benne keringési zavar, majd fájdalom keletkezik.
• Az izmaink úgy vannak “kötve”, hogy ha egy ízület egyik oldalán feszül egy izom, akkor a vele szemben működő szomszédja kikapcsol, hogy az adott ízület mozgásai probléma nélkül létrejöhessenek. Ezért van az, hogy nem tudsz egyszerre bicepsre és tricepsre feszíteni.
• Így ha egy izom folyamatosan feszül, az ellenpárja el fog gyengülni, hosszú távon (  a gerinc esetén ez akár pár óra lehet ) az általuk mozgatott ízület egyensúlyvesztését és működési zavarait – és ezzel további rossz érzéseket okozva.

A “varázslat”, amikor “helyreroppan a csigolya”:

Az emberek gyakran gondolják, hogy a laikus csontkovács tud valami  “csodatechnikát”, amit a hivatalos eü. szakemberei nem ismernek. Misztikumot látnak a ropogtatásban, és azt hiszik, hogy a csontrakó valamit a helyére tesz, ami onnan elmozdult. Titkokat sejtenek, még akkor is, ha a szaki sosem tanult anatómiát és patológiát, hanem pl. bőrdíszművesből képezte át magát gyógyítóvá. Sajnos a betegség nem csak fájdalmas tapasztalat, hanem emiatt sokszor egy módosult tudatállapot is, ezért fordulhat elő, hogy míg egy “bőrdíszműves” autószerelőben a páciens sosem bízna meg, a gerincét viszont egy kis extra reményért cserébe kezébe adja az újdonsült “szakembernek”.

A valóság azonban az, hogy sajnos a legendák mögött ritkán áll megbízható tudás, még kevesebb misztikum:  a csontkovács “ropogtatós” műfogások meglepően egyszerűek, és némi érzékkel gyorsan megtanulhatók.

A nehézség jellemzően nem a “roppantás” technikájának az elsajátításában, hanem a mögötte álló tudás megszerzésében van: hogy mit, miért, mikor, és főképp mikor nem szabad manipulálni – ropogtatni. A hiányosságok sajnos a legtöbbször ezen a terület vannak.

A roppanás miértjére adott  “helyrekerül a csigolya” jellegű csontkovács magyarázat természetesen teljes félremagyarázás.
A csontkovács a jellegzetes roppantásaival – ideális esetben – a közelebb csúszott csigolyákat egy műfogással egyszerűen eltávolítja, elmozdítja egymástól. Ezzel egy pillanatra megtöri az összecsúszott csigolyapár – irritált kisízületi tok – ettől befeszülő izmok – ettől még nehezebben eltávolodó csigolyák, – stb… kellemetlen ördögi körét.

A helyet és teret adó „roppantás” hatására így kioldódhat az izmok feszültsége, és a túlfeszülő izom ellenpárja is újra játékba állhat.

Ez egy kellemes dolog, ami kisebb problémák esetén át tud lendíteni holtpontokon, és meg tud oldani egyes ízületi tok becsípődéseket is. Az viszont az ügyes “misztikumkeltés” ellenére abszolút nem igaz, hogy a csontkovács egy ilyen mozdulattal bármit is a helyére rakna, helyére kerülne akár csigolya, vagy akár a porckorongsérv.

A téves legenda, miszerint a “szakember” egy mozdulattal tett helyre gerincsérveket általában annak köszönhető, hogy rengeteg – akár az MR-en is nagynak látszó – sérv egyszerűen tünetmentes. Ilyenkor a látszat ellenére nem a sérv, hanem a fent említett ízületi irritáció a tünetek fő oka, ami néha annyira hasonlít a sérves tünetekre, hogy ezt még sokszor a komoly eü. végzettséggel rendelkező emberek is nehezen különítik el egymástól.

Ha a roppantásra a tünet elmúlik, akkor jó eséllyel nem a sérv fájt
– még akkor sem, ha a páciens ezt gondolta.

A csontkovács technikája tehát egy pillanatra széthúzza a problémás csigolyapárt, ami jó esetben elég ahhoz, hogy a kóros reflexkör megtörjön.

Ez a masszázshoz hasonlóan egyes esetekben igen hasznos és kellemes segítség lehet, de természetesen sem az egész napi görnyedésből származó zsugorodott lágyrészek nyújtását, sem a porckorong centralizálását és a gerincet stabilizáló fűzőt irányító idegrendszer szofverfrissítését (NMPT) nem helyettesíti – pedig ez fontos a tartós és hatékony gyógyuláshoz.

Cikk folytatása: https://porckorong.hu/blog/igy-ne-olesd-meg-magad-csontkovacs-kezelesen/