2020. február 8.

Dopamin szerepe a mozgásszavarokban (Tremor, Parkinson-kór)

dopamin a testben termelődő vegyület, mely a szervezet mindkét jelátviteli rendszerében (a hormon- és idegrendszerben) szerepet játszik.
Az idegrendszerben neuroendokrin-transzmitteri és neurotranszmitteri szerepet tölt be, aktiválva a dopamin-receptorokat. Az agyban neurohormonként és idegsejtek közötti ingerületátvivő vegyületként van jelen (azaz neurotranszmitter). Az emlősök központi idegrendszerben négy fő forrása van: a ventrális tegmentális terület (VTA), a feketeállomány (substantia nigra), a retrorubrális terület és a hipotalamusz. Emellett a retinában is megtalálható.
Fő szerepe hormonként, hogy gátolja a prolaktin felszabadulást a hipofízis elülső lebenyéből.
Neurotranszmitteri funkciója sokoldalú: szerepe van a mozgás koordinálásában, a motivációban, a jutalom-érzésben és predikcióban, a függőség kialakulásában, a munkamemóriában és a végrehajtó funkciókban. A Parkinson-kór neurológiai oka a középagyi dopaminsejtek pusztulása.

Hatása:
A dopamin hatását részben közvetlenül, részben noradrenalin-felszabadítás útján fejti ki. 
Az alkalmazott dózistól függően vazodilatációt (értágulás) vált ki a koronáriákban, a vese, máj, mesenterium (bélfodor) és az agy ereiben. Növeli a verőtérfogatot és a perctérfogatot a szívizom kontraktilitásának (összehúzódóképességének) fokozása révén, fokozza a koronáriás, az agyi és a mesenterikus vérátáramlást, a vese perfúzióját, a vizeletkiválasztást és a nátrium- és káliumkiválasztást a specifikus dopaminerg receptorok stimulálása révén (a vizelet ozmolalitása általában nem csökken), alacsony adagban csökkenti vagy változatlanul hagyja a perifériás rezisztenciát, magas adagban fokozza azt.
Gyógyszerként is használható, mely a szimpatikus idegrendszerre fejti ki hatását, emelve a pulzust és a vérnyomást. Viszont, mivel a dopamin nem képes átjutni a vér-agy gáton, kábítószerként vagy gyógyszerként való használata nem befolyásolja közvetlenül a központi idegrendszert, ehhez ugyanis az erekből a szinapszisba kellene jutnia, amire szerkezete miatt képtelen. Ahhoz, hogy bizonyos betegségekben (pl. Parkinson-kór) szenvedő betegeknek a dopaminszintjét növeljük, annak szintetikus prekurzorát (L-Dopa, más néven levodopa), amolyan elő-dopamint adnak be, mivel ez képes átjutni a vér-agy gáton.
A dopamin egy része inaktív metabolitokká bomlik a májban, a vesében és a plazmában; 85%-a a vizelettel választódik ki 24 órán belül.

A dopaminnak több funkciója van az agyban. Pszichológiailag egyik legérdekesebb hatása a jutalmazásban betöltött szerepe. Akkor aktiválódik, ha valamilyen pozitív hatás éri az élőlényt, vagy az előlény egy jelző inger megjelenését követően jutalomra számít (predikció). Ennek a jutalom-mechanizmusnak az élővilágban betöltött szerepe feltehetőleg az, hogy új viselkedésformákat alakítson ki az élőlényben, melyek újra és újra dopamin-aktiválódáshoz vezetnek.
Az agy dopamin rendszere négy anatómiailag körülhatárolható pályarendszerből áll.

Mezokortikális pálya: a középagyból az agykéregbe

A mezokortikális pálya a ventrális tegmentumból fut a frontális kéregbe. A frontális lebenyben a dopamin-rendellenesség hanyatlást idézhet elő olyan kognitív funkciókban, mint emlékezés, figyelem, valamint problémamegoldó-képesség. Ezt alátámasztja az is, hogy a skizofréniát, a Tourette-szindrómát és a tikeket a magas dopaminszint jellemzi (kezelése pl.: haloperidollal), a Parkinson-kórt pedig ugyanezen neurotranszmitter hiánya.

Mezolimbikus pálya: a középagyból a limbikus (érzelmi) struktúrákhoz

A mezolimbikus pályához a kellemes érzetek, az ösztönös magatartás, a jutalmazás és az addikció kialakulása kapcsolható.
A dopamint többnyire az agy örömközpontjával hozzák kapcsolatba, ahol is élvezetet, örömet stimulál, hogy motiválja a személyt bizonyos cselekedetek végrehajtására, hogy így még több dopaminhoz jusson
A következő dolgokat jutalmazza agyunk dopaminnal:
  1. étkezés
  2. szex, szerelem kellemes érzete
  3. bizonyos kábítószerek
  4. semleges cselekvések, melyekhez az agy örömérzetet társít

Ez az elmélet sűrűn vita tárgyát képezi néhány kábítószer esetében (mint a kokain és amfetamin), melyek közvetlen vagy közvetett módon növelik a dopamin-koncentrációt az agy bizonyos területein, ahol is - rendszeres használat következtében - patológiai elváltozásokat okoznak, jóllehet a kokain és amfetamin egymástól független módon fejtik ki hatásukat.
Kokain A dopamin-transzportert blokkoló hatása következtében gátlódik a visszavétel, miáltal egyre csak gyarapodik a dopaminmolekulák száma a szinaptikus résben, bizonyos esetekben akár 150%-kal is.
Amfetamin Szerkezete nagyban hasonlít a dopaminéhoz, de ki tud kerülni az erekből, és könnyen eljut a szinapszisba, ahol kiszorítja a dopamint tárolóhelyéről, a vezikulumból, és átveszi a helyét, így a dopaminmolekulák nem képesek oda visszajutni, tehát a szinaptikus résben maradnak.

Mezostriatális pálya: a középagyból a striátumhoz

A nigrostriatális pálya a mozgások kialakításáért felelős. A substantia nigrából kilépő rostok a striatumba szállnak fel és ott elsősorban az akaratlagos és a spontán mozgások szerveződését szabályozzák. A nigrostriatális pálya degenerálódása következtében alakul ki a Parkinson-kór, melynek tünetei között szerepel az önindította mozgás nehézsége (akinézis) és a tremor (remegés).

Tuberoinfundibuláris pálya

A tuberoinfundibuláris pálya idegsejtjeiből felszabaduló dopamin – melyet korábban prolaktin release inhibiting hormonként (PIF) írtak le – a prolaktin szekréciót szabályozza a hipofízisben. Az itt található laktotróp sejtek prolaktint termelnek, dopamin hiányában folyamatosan.

Nincsenek megjegyzések: