2020. február 16.

Jogi felelősség az egészségügyi szolgáltatások során című továbbképzés

"Jogi felelősség az egészségügyi szolgáltatások során" című kötelező szakmacsoportos továbbképzés Gyulán

Bővebben: https://szaftex.aeek.hu/szaftex/szaftex/EntKtkReszletek.xhtml?ktk=7766740&vissza=%2Fszaftex%2Fszaftex%2FEntKtkListLazy.xhtml

Képzés formája:Jelenléti oktatás
Jelentkezési határidő:2020-03-27
Kezdés időpontja:2020-03-31
Befejezés időpontja:2020-04-01
Tervezett létszám:120
Tudásszintmérés módja:Írásbeli tudásszint felmérő
Ár:„Támogatott” formában 0 Ft., „Térítésköteles” illetve „Szabadon választható” formában 10.000 Ft.

Pajzsmirigy-alulműködése van? Ezek a mozgásformák ajánlottak

A pajzsmirigy csökkent működése, alulműködése (hypothyreosis) esetén valószínűleg a testmozgás az utolsó dolog, ami eszébe jut mint megoldás, ráadásul ebben az állapotban általában a sportolási kedv is alábbhagy. Nem csoda, hiszen a betegség leggyakoribb tünetei közé tartozik a kimerültség, fáradékonyság, valamint az izom és ízületi fájdalmak, amelyek egyáltalán nem hozzák meg a kedvet a testmozgáshoz. Ugyanakkor a szakértők szerint a rendszeres fizikai aktivitás segíthet enyhíteni a tüneteket és javítja a betegek közérzetét! 

Milyen típusú edzést válasszon?

Amennyiben a betegsége jól kontrollált, nyugodtan vállalkozhat ugyanolyan a gyakorlatokra, mint amiket a pajzsmirigybetegségben nem szenvedők végeznek – állítják a Mayo Clinic kutatói. Abban az esetben azonban, ha még csak most kezdi el a rendszeres testmozgást, vagy még küzd a betegség tüneteivel, az alacsony intenzitású aerobic és erősítő gyakorlatok bizonyulnak a legmegfelelőbbek. A hangsúly az alacsony intenzitáson van, hiszen ez nem jelent nagymértékű terhelést.

Próbálkozzon az alábbi mozgásformákkal: 


Séta – Az egyik legkönnyebb testmozgás, amihez semmi másra nincs szüksége, mint egy pár kényelmes cipőre. Előnye, hogy megdolgoztatja a szívet, és óránként 280 kalóriát égethet vele! 
Vízi aerobic – Amennyiben dagad a bokája vagy a lába, bizonyos gyakorlatok fájdalmasak lehetnek. Ilyenkor a vízi aerobic kiváló alternatíva, a vízben történő mozgás ugyanis enyhíti az ízületek terhelését. 
Jóga – Ez a típusú testedzés nem csak nyújtja, de erősíti is az izmokat, valamint segít megtanulni a helyes légzést, így erősíti a tüdőt is. 
Tajcsi – A mozgó meditáció néven is ismert mozgásforma bizonyítottan stresszoldó hatású, emellett erősít, javítja az egyensúlyérzéket és hangulatfokozó hatása is van. 
Erősítő edzés – Akár saját testsúllyal, akár súlyzókkal végzett erősítő gyakorlatokat végez, jelentős mennyiségű kalóriát égethet el, ami azért is előnyös, mert testsúlycsökkenéssel jár. Az erős izmok emellett csökkentik az ízületek terhelését is.

Bővebb információ, forrás: https://www.webbeteg.hu/cikkek/endokrin/21418/testmozgas-pajzsmirigy-alulmukodes

MOZGÁSSAL A PAJZSMIRIGY PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁÉRT

Forrás:http://jogatorna.hu/pajzsmirigy-rendellenessegek-mit-tegyek/


Általánosságban elmondható, hogy minden mozgás, ami stimulálja-masszírozza a pajzsmirigyet, jót tesz neki. Tehát: ha a nyakad átmozgatod, ha a fejed előre vagy hátrahajtod az adott gyakorlatban, biztosan jót teszel a pajzsmirigyednek.

Persze ez nem azt jelenti, hogy a többi alkatrészednek is, ezért csak óvatosan! Keress fel egy megbízható, mozgással foglalkozó szakembert és kérd a segítségét! Akármilyen jó lehet a pajzsmirigyednek a bukfencezés, a gyertya, ha előtte évekig irodában karosszékben görnyedve szuggeráltad a monitort, nem árt, ha előkészíted a tested a kihívásra. Nehogy aztán valami új macerát kapj a régi helyett (egy jó nyaki sérvet pl.) Még egyszer: óvatosan, ésszel, de leginkább értő irányítással! Köszönöm.
Légyszi ne ezzel kezdj, jó?
A teljesség igénye nélkül:

PÁR GYAKORLAT, AMIVEL SEGÍTHETED A PAJZSMIRIGY PROBLÉMÁD MEGSZŰNÉSÉT

A legmagátólértetődőbb a fej előre-hátra-oldalra billentése és fordítása. Viszont: akármilyen egyszerűnek is hangzik, a modern életvitel miatt már ez is rejt magában veszélyeket, elsősorban az említett nyaki sérvet, ha csak úgy durr-bele-bumm csinálod. Még a youtube videókkal is óvatosan! Attól, hogy valami fenn van a neten, még nem garancia arra, hogy nem baromság (bocs).
Mi segíthet még?
Felhomorítások (pl. salabhászana, makarászana, budzsangászana stb.)
Gyertya póz (szárvangászana) – nem csak a klasszikus változat, vannak remek előkészítések, amelyeket kezdőként is biztonsággal gyakorolhatsz
Eke állás (halászana)
Hátrahajlások, pl. íj póz (danurászana), teve póz (ustrászana)
Ne ijedj meg, ha némelyik nehéznek tűnik. Mindegyiknek vannak előkészítései, amelyeket egy jó szakember a te állapotodra és lehetőségeidre adaptál. Részedről mindössze a kitartó, elkötelezett gyakorlásra lesz szükség 
Légzőgyakorlatokkal (különösen a zümmögő-rezegtető jellegűekkel, mint pl. a brahmari) is stimulálhatod a pajzsmirigyet. Azért a pránajámával csak óvatosan: előbb érdemes megtanulni fókuszáltan, tudatosan, ellazultan – és természetesen az orrodon át, lehetőleg hasi légzéssel – lélegezni, ami sajnos nem is olyan magától értetődő manapság. Bár a mai rohanó ide-nekem-mindent-most világban furcsán hangozhat, de haladj lépésről lépésre. Türelem.
Az oroszlán póz, a szimhászana pedig nem csak a pajzsmirigyednek hasznos, de remek stresszoldó és még garantáltan jókedvre is derít

Mielőtt otthoni jóga gyakorlásba fognál, kérlek konzultálj szakemberrel és leginkább kérj segítséget (ez is egy remek lelki gyakorlat, különösen a férfiaknak, saját tapasztalatból tudom).

2020. február 8.

Dopamin szerepe a mozgásszavarokban (Tremor, Parkinson-kór)

dopamin a testben termelődő vegyület, mely a szervezet mindkét jelátviteli rendszerében (a hormon- és idegrendszerben) szerepet játszik.
Az idegrendszerben neuroendokrin-transzmitteri és neurotranszmitteri szerepet tölt be, aktiválva a dopamin-receptorokat. Az agyban neurohormonként és idegsejtek közötti ingerületátvivő vegyületként van jelen (azaz neurotranszmitter). Az emlősök központi idegrendszerben négy fő forrása van: a ventrális tegmentális terület (VTA), a feketeállomány (substantia nigra), a retrorubrális terület és a hipotalamusz. Emellett a retinában is megtalálható.
Fő szerepe hormonként, hogy gátolja a prolaktin felszabadulást a hipofízis elülső lebenyéből.
Neurotranszmitteri funkciója sokoldalú: szerepe van a mozgás koordinálásában, a motivációban, a jutalom-érzésben és predikcióban, a függőség kialakulásában, a munkamemóriában és a végrehajtó funkciókban. A Parkinson-kór neurológiai oka a középagyi dopaminsejtek pusztulása.

Hatása:
A dopamin hatását részben közvetlenül, részben noradrenalin-felszabadítás útján fejti ki. 
Az alkalmazott dózistól függően vazodilatációt (értágulás) vált ki a koronáriákban, a vese, máj, mesenterium (bélfodor) és az agy ereiben. Növeli a verőtérfogatot és a perctérfogatot a szívizom kontraktilitásának (összehúzódóképességének) fokozása révén, fokozza a koronáriás, az agyi és a mesenterikus vérátáramlást, a vese perfúzióját, a vizeletkiválasztást és a nátrium- és káliumkiválasztást a specifikus dopaminerg receptorok stimulálása révén (a vizelet ozmolalitása általában nem csökken), alacsony adagban csökkenti vagy változatlanul hagyja a perifériás rezisztenciát, magas adagban fokozza azt.
Gyógyszerként is használható, mely a szimpatikus idegrendszerre fejti ki hatását, emelve a pulzust és a vérnyomást. Viszont, mivel a dopamin nem képes átjutni a vér-agy gáton, kábítószerként vagy gyógyszerként való használata nem befolyásolja közvetlenül a központi idegrendszert, ehhez ugyanis az erekből a szinapszisba kellene jutnia, amire szerkezete miatt képtelen. Ahhoz, hogy bizonyos betegségekben (pl. Parkinson-kór) szenvedő betegeknek a dopaminszintjét növeljük, annak szintetikus prekurzorát (L-Dopa, más néven levodopa), amolyan elő-dopamint adnak be, mivel ez képes átjutni a vér-agy gáton.
A dopamin egy része inaktív metabolitokká bomlik a májban, a vesében és a plazmában; 85%-a a vizelettel választódik ki 24 órán belül.

A dopaminnak több funkciója van az agyban. Pszichológiailag egyik legérdekesebb hatása a jutalmazásban betöltött szerepe. Akkor aktiválódik, ha valamilyen pozitív hatás éri az élőlényt, vagy az előlény egy jelző inger megjelenését követően jutalomra számít (predikció). Ennek a jutalom-mechanizmusnak az élővilágban betöltött szerepe feltehetőleg az, hogy új viselkedésformákat alakítson ki az élőlényben, melyek újra és újra dopamin-aktiválódáshoz vezetnek.
Az agy dopamin rendszere négy anatómiailag körülhatárolható pályarendszerből áll.

Mezokortikális pálya: a középagyból az agykéregbe

A mezokortikális pálya a ventrális tegmentumból fut a frontális kéregbe. A frontális lebenyben a dopamin-rendellenesség hanyatlást idézhet elő olyan kognitív funkciókban, mint emlékezés, figyelem, valamint problémamegoldó-képesség. Ezt alátámasztja az is, hogy a skizofréniát, a Tourette-szindrómát és a tikeket a magas dopaminszint jellemzi (kezelése pl.: haloperidollal), a Parkinson-kórt pedig ugyanezen neurotranszmitter hiánya.

Mezolimbikus pálya: a középagyból a limbikus (érzelmi) struktúrákhoz

A mezolimbikus pályához a kellemes érzetek, az ösztönös magatartás, a jutalmazás és az addikció kialakulása kapcsolható.
A dopamint többnyire az agy örömközpontjával hozzák kapcsolatba, ahol is élvezetet, örömet stimulál, hogy motiválja a személyt bizonyos cselekedetek végrehajtására, hogy így még több dopaminhoz jusson
A következő dolgokat jutalmazza agyunk dopaminnal:
  1. étkezés
  2. szex, szerelem kellemes érzete
  3. bizonyos kábítószerek
  4. semleges cselekvések, melyekhez az agy örömérzetet társít

Ez az elmélet sűrűn vita tárgyát képezi néhány kábítószer esetében (mint a kokain és amfetamin), melyek közvetlen vagy közvetett módon növelik a dopamin-koncentrációt az agy bizonyos területein, ahol is - rendszeres használat következtében - patológiai elváltozásokat okoznak, jóllehet a kokain és amfetamin egymástól független módon fejtik ki hatásukat.
Kokain A dopamin-transzportert blokkoló hatása következtében gátlódik a visszavétel, miáltal egyre csak gyarapodik a dopaminmolekulák száma a szinaptikus résben, bizonyos esetekben akár 150%-kal is.
Amfetamin Szerkezete nagyban hasonlít a dopaminéhoz, de ki tud kerülni az erekből, és könnyen eljut a szinapszisba, ahol kiszorítja a dopamint tárolóhelyéről, a vezikulumból, és átveszi a helyét, így a dopaminmolekulák nem képesek oda visszajutni, tehát a szinaptikus résben maradnak.

Mezostriatális pálya: a középagyból a striátumhoz

A nigrostriatális pálya a mozgások kialakításáért felelős. A substantia nigrából kilépő rostok a striatumba szállnak fel és ott elsősorban az akaratlagos és a spontán mozgások szerveződését szabályozzák. A nigrostriatális pálya degenerálódása következtében alakul ki a Parkinson-kór, melynek tünetei között szerepel az önindította mozgás nehézsége (akinézis) és a tremor (remegés).

Tuberoinfundibuláris pálya

A tuberoinfundibuláris pálya idegsejtjeiből felszabaduló dopamin – melyet korábban prolaktin release inhibiting hormonként (PIF) írtak le – a prolaktin szekréciót szabályozza a hipofízisben. Az itt található laktotróp sejtek prolaktint termelnek, dopamin hiányában folyamatosan.

Ez történik a testeddel, amikor emelkedőn futsz

Sokan mondják, hogy az emelkedők tulajdonképpen gyorsító edzések álruhában. Ha kíváncsi vagy, mi történik közben a testedben, olvass tovább!

Láb

A tested természetesen átáll az "emelkedős üzemmódra." A meredek emelkedők ugyanis kisebb és gyorsabb lépéseket igényelnek, a 180 és 200 lépésszámot is elérheted percenként. Emellett a térded is magasabbra emelkedik, a csípőizmok is keményebben rákapcsolnak, így még erősebbé válsz és könnyebben előrejutsz. Közvetlenül a gravitációs középpontod alá érkezik a talpad.

Törzs

Felfelé futás közben kissé előrébb dől a felsőtested. A hasizmaid jobban befeszülnek, hogy stabilizálják a törzsedet, egyenesen tartsák a medencédet és a hátadat is. A karjaid is keményebben mozognak, így a ferde hasizmok is jobban aktivizálódnak.

Szív és tüdő

Biztos, hogy nehezebben kapsz levegőt, emiatt pedig az aerob és anaerob kapaciátosd is javul. A tested oxigénszállító képessége is hatékonyabbá válik, így gyorsabban tudsz futni, mivel több vér jut a dolgozó izmokhoz.

Agy

Nem csak az izmaid, hanem az agyad is keményebben dolgozik az emelkedős futás közben. A felfelé futás ugyanis épp annyira számít mentális edzésnek, mint fizikálisnak. Képes arra, hogy javítson a koncentrációs képességeden is.
Ha hetente egyszer beiktatsz egy emelkedős futást, biztos hogy minden szinten javul a teljesítményed és sokkal magabiztosabbá is válhatsz!