Mindenekelőtt azt kell hangsúlyozni, hogy az elsődleges kezelés enyhe, főként stressz inkontinencia esetén sohasem gyógyszeres vagy műtéti. A tünetek kezelését gátizomtornával, valamint a túlsúly leadásával kell kezdeni, hiszen ez az egyik legalapvetőbb rizikófaktor és hajlamosító tényező. A tünetek kezelését mindig medencefenék- és gátizomtornával, valamint a túlsúly leadásával kell kezdeni, hiszen ez az egyik legalapvetőbb rizikófaktor és hajlamosító tényező. A torna és normál testsúly egyben a megelőzés alapkövei is. Ha mégis kialakult a zavaró inkontinencia, számos egyéb lehetőség kínálkozik még a gyógyszer vagy szike előtt. Itt most elsősorban az orvos eszköztáráról lesz szó, mert az egyéb kezeléseknek érdemes külön figyelmet szentelni.
A stressz-inkontinencia kezelése
Torna
A kezelés nagyban függ a konkrét okoktól. Elsőként mindenképpen a medencefenék- és gátizomzat tornája ajánlott, mely akár teljesen meg is szüntetheti a panaszokat. Eredményes lehet még a fizikoterápia körébe tartozó bio-feedback (hordozható készülékből származó optikai vagy hangingerekkel váltanak ki akaratlan vizelési ingert, melyet a betegnek a hólyagtréninggel elsajátított módszerrel kell visszatartania) és elektrostimuláció (hüvely- vagy végbélkúpokba szerelt elektródákkal a gerincvelői hólyaggátló reflexek aktiválása, TENS).
Gyógyszerek
A gyógyszeres kezelés célja a húgycső izomműködésének fokozása, nyálkahártyája és kötőszövete rugalmasságának növelése. Vannak ugyan ilyen hatóanyagok, de viszonylag nagy számban járnak mellékhatással. Helyileg vagy szájon át alkalmazott ösztrogéntartalmú készítményeket is szoktak javasolni, bár az utóbbi időben ennek hatékonysága vitatott.
Műtét
Ha a vizeletcsorgás egyéb kezeléssel nem javul kellően, zavaró, például már nyugodt álló testhelyzetben is bekövetkezik, és az anatómiai eltérések is indokolják, a műtéti megoldás jön szóba. Ezt általában a húgycső-húgyhólyag által bezárt szög helyreállítása indokolja. Ha ez a szög nehéz szülés következményeként, a méh előreesése miatt vagy más okból megváltozik, inkontinenciát okozhat. Az inkontinencia kezelésére csaknem kétszázféle műtétet tart számon a szakirodalom, és a legtöbb a húgycső és hólyag nyaki része anatómiai viszonyainak helyreállítását, valamint a hólyagzáró izom működésének javítását célozza. A műtéteket a hüvely vagy a hasfal felől is el lehet végezni, de az utóbbiak sikeresebbek.
Gyakran alkalmazzák az úgynevezett suspensiós műtéteket. A szeméremcsont fölötti metszésen át behatolva megközelítik és megemelik a hólyagnyakat. A mellső hüvelyplasztika 20-30 perces műtét, bikinivonalnál ejtett hasfali metszésen keresztül altatásban vagy érzéstelenítéssel történik.
A műtét során a lesüllyedt hólyagalapot megemelik és rögzítik. A rögzítést egy szövetbarát anyagból készült szalag beültetésével is végezhetik. Az egy-két napos kórházi tartózkodást igénylő műtét gyors javulást eredményez.
Végső esetben
Nem műthető esetben vagy sikertelen műtétek után hüvelybe helyezett segédeszközök, pesszáriumok, egyéb segédeszközök enyhíthetik a panaszokat.
Őssejtek
Legújabban a stressz-inkontinencia kezelésére karizomból kinyert és tenyésztés után a húgycsőbe és a húgyhólyag záróizmába visszaültetett, saját őssejtekkel is próbálkoztak annak reményében, hogy így sikerül helyreállítani a renyhe izomműködést.
A sürgősségi (késztetéses) inkontinencia kezelése
A szakember irányításával elsajátítható izomtorna mellett itt a viselkedésterápia, valamint a gyógyszeres kezelés a döntő.
Gyógyszerek
A stressz-inkontinenciával ellentétben ennél a típusnál, főként a motoros formánál jó hatásfokkal alkalmazhatók az izmokra és az azokat irányító idegrendszerre ható gyógyszerek, amelyek a vizelés ingerküszöbét hivatottak különböző módokon csökkenteni. A mindennapi gyakorlatban több mint 20 hatóanyag vált be. A gyógyszeres kezelés ellenjavallatait elsősorban a szívritmuszavarok, a zárt zugú glaukóma, a székrekedéses állapotok, vizelési nehezítettség, myasthenia gravis jelentik. Ezért az orvosnak mindig tudnia kell, milyen egyéb betegségben szenved az inkontinens páciens. Ha a szájon át adott gyógyszeres kezeléssel nem sikerül megfelelő eredményt elérni, közvetlenül a hólyagba helyezhető szerrel is próbálkozhatnak, némelyikük szájon át bevéve mérgező lenne, de a hólyagban jól hat.
Vizelési tréning és pszichoterápia
Nagyon hatékony lehet a viselkedésterápia is. A vizelési tréningnek nevezett módszerrel a vizelési ingereket tudatosan (például napló vezetésével) mind jobban ki lehet tolni anélkül, hogy a „baleset” bekövetkezne. A vizelési tréning hatékonysága fokozható bio-feedback kezeléssel.
Miután a kényszerítő inger gyakran szorosan köthető konkrét szituációkhoz, sokszor segíthet a pszichoterápia.
Miután a kényszerítő inger gyakran szorosan köthető konkrét szituációkhoz, sokszor segíthet a pszichoterápia.
Műtét
Ritkán a műtét is szóba jöhet, például, hogy kiküszöbölje a visszatérő húgyúti fertőzéseknek utat nyitó húgycsőeltéréseket (szűkület, cisztaszerű kiboltosulás), illetve a hólyagsérvet. Zsugorhólyag esetén a vékonybélből vett szövet beültetésével növelik meg a hólyagot.
Túlfolyásos inkontinencia kezelése
A kezelés első lépéseként a fertőzések és gyulladások megelőzésére katétert helyeznek fel, és azon vezetik el a felgyűlt és távozásában akadályozott vizeletet. Nem idegi eredetű túlfolyásos inkontinencia esetén általában a sebészi kezelés hoz eredményt. Műtéttel szüntetik meg az esetleges húgycsőszűkületet, illetve kezelik a prosztatamegnagyobbodást, amely az esetek háromnegyedében a férfiak túlfolyásos inkontinenciájáért felelős. Ugyancsak műtét a megoldás, ha hólyagkő, tumor vagy születéstől fogva fennálló anatómiai eltérés okozza a panaszokat.
A reflex-inkontinencia kezelése
Ebben az esetben az idegrendszeri károsodás miatt nem beszélhetünk gyógyításról, a kezelés célja a hólyag ürülésének segítése katéterrel, esetleg gyógyszeresen. A vizeletürítés – például gerincvelő-sérülésnél – reflexesen következik be, degeneratív idegrendszeri ártalomnál pedig a túlfolyásos inkontinencához hasonlóan (nem) ürül a vizelet. A vizelet felfogására alkalmazott eszközök (pelenkák és betétek) nélkülözhetetlenek.
Sok beteg ügyesen használja az önkatéterezést, amivel bizonyos időközönként megszabadítja hólyagját a felgyülemlett vizelettől, így annak váratlan távozása megelőzhető.
Sok beteg ügyesen használja az önkatéterezést, amivel bizonyos időközönként megszabadítja hólyagját a felgyülemlett vizelettől, így annak váratlan távozása megelőzhető.
Mielőtt bárki elhanyagolná...
A kezeletlen inkontinencia közvetetten vagy közvetlenül egyéb problémákat is magával hozhat. Szexuális, pszichés zavarokat, depressziót és még sorolhatnánk. Bár általában „jóindulatú” megbetegedés, rosszindulatú daganat, súlyos fertőzések is megbújhatnak az akaratlan vizeletvesztés mögött. Ezért sosem szabad anélkül kezelgetni, hogy orvos látta volna!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése