Az ínhüvelyek a test bizonyos
részein az inakat magába foglaló alagútszerű képződmények. Feladatuk, hogy a
bennük lévő nyákszerű anyag révén az inak mozgását megkönnyítsék,
súrlódásmentessé tegyék.
Ínhüvelygyulladás oka
Általában sérülés, megerőltetés vagy a kor előrehaladtával az
inak rugalmasságának csökkenésével alakul ki. Legtöbb
esetben olyan embereknél fordul elő, akik állandóan, nem természetes tartásban, monoton munkára
használják a kezüket: például, írnak,
számítógépnél dolgoznak, pénztárat kezelnek, hangszeren játszanak. Emellett
társulhat más betegségekhez is, ilyen például a cukorbetegséghez, vagy más
szisztémás immunbetegséghez, mint például a reumatoid artritisz.
Ínhüvelygyulladás
lokalizációja: Bármely ín érintve lehet, de leggyakoribb előfordulási
helyei a következők: Könyök, csukló, váll vagy sarok.
Ínhüvelygyulladás tünetei
A hajlító ínhüvely gyulladása hirtelen fellépő fájdalommal,
duzzanattal, az ínhüvely egész hosszában érzékenységgel, és az ujjak
nyújtásakor érzett fájdalommal jár. Az érintett ínhüvely fájdalma már kis fokú
mozgásra is fokozódik. Az ujjak mozgatásakor (az
ínhüvelyben lévő nyák megváltozása miatt) az ínhüvely felett hóropogásszerű
dörzsölés tapintható.
Fibrines
ínhüvelygyulladás (tendovaginitis crepitans)
Egyoldalú megerőltetés hatására az
ínhüvelyek begyulladhatnak. Ilyenkor az ínhüvely megduzzad és a csúszást segítő
anyag összetétele is megváltozik.
Ínhüvelygyulladás
leggyakrabban az ujjak feszítő inaiban (kézháton) alakul ki. Főként olyan
egyéneket érint, akik egyoldalú, monoton munkát végeznek a kezeikkel.
Gennyes
ínhüvelygyulladás (tenosynovitis purulenta)
A gennyes ínhüvelygyulladás
kialakulhat elsődleges fertőzés következtében. Ilyenkor az ínhüvely gyulladását
többnyire szálka, tövis, tű általi szúrás okozza. Másodlagos
ínhüvelygyulladás formájában akkor alakul ki, ha a környező szövetekről a
gyulladás az ínhüvelyre terjed (pl. körömágygyulladás).
Gennyes ínhüvelygyulladás esetén a tünetek gyorsan alakulnak ki. Igen erős
spontán fájdalommal és nyomásérzékenységgel jár. Az érintett ujj duzzadt,
piros, meleg tapintatú. A duzzanat a szomszédos ujjakra és a kézhátra is
ráterjedhet. Magas láz, hidegrázás, elesettség jelentkezik. Nyirokérgyulladás
is kialakulhat.
A teljes gyógyulás és az ujj funkciójának megmaradása,
csak akkor remélhető, ha a kezelést időben elkezdik. A kezelés az ínhüvely két
ponton történő sebészi feltárásával kezdődik. Ezt követően a feltárt pontokba
öblítő draineket vezetnek, melyen keresztül antibiotikumos oldattal öblítik át
az ínhüvely üregét. A kezelés állatában 6-7 napig tart, ez idő alatt az
érintett kezet gipszsínben rögzítik. Súlyos esetben szájon át is szükséges
antibiotikum szedése 7-10 napon keresztül.
Ínhüvelygyulladás kezelése
A kezelés célja a fájdalom és a gyulladás enyhítése. Az
érintett területet nyugalomba kell helyezni, tehermentesíteni kell. Friss
sérülés esetében sokat segít a terület hidegvizes hűtése, jegelése. Nem
szteroid gyulladásgátlók, mint például az aszpirin, csillapítják mind a
fájdalmat, mind a gyulladásos folyamatokat. Fontos továbbá az izomzat
erősítése, az ín nyújtása, hogy az ín megőrizze eredeti funkciós képességét és
csökkentse a további sérülések kockázatát. Ritkán előfordulhat, hogy a
gyulladásos folyamat során nagyobb mennyiségű genny keletkezik az adott
ízületet körülvevő szövetekben, mely sebészi kiürítése szükséges, antibiotikus
kezeléssel együtt (melyet a genny tenyésztési eredménye alapján választanak
meg). A szövetekbe ajánlott gyógyhatású meleget
juttatni. Vörös fényt és ultrahanghullámokat is lehet alkalmazni, melyek
átmelegítik a szöveteket.
Gyógytorna is jó: óvatosan, de rendszeresen tornáztassuk a végtagot, ez
lassan újra mozgathatóvá teszi az érintett ízületeket.
Ínhüvelygyulladás megelőzése
Vigyázni kell sorozatos, megterhelő mozdulatsorok és a
végtagok tartós megerőltetése során. Az adott izomcsoport kellő bemelegítése és
nyújtása segít megelőzni az ínhüvelygyulladás kialakítását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése